Beszélget egy picit velem valaki? Ha egyáltalán van még itt valaki.
Eléggé szomorú vagyok. Néha eszembe jutnak dolgok, hogy az élet dolgai és maga az emberek is hogyan múlnak el.
Félek, hogy el fogom veszíteni a nagymamámat...:( Hiányzik, de nem lehetek vele, és most álomból felkelve nagyon rossz érzésem van:( Félek és nem tudom mi tévő legyek...:(
Jajj Istenkém!Ne félj!
Álmodtál valami rosszat?
Csak reménykedem benne hogy tudja, hogy szeretem és hogy hiányzik, de szinte minden nap beszélek vele telefonon és sokáig vele is éltem...csak a munka az iskola és hogy felnőttem elsodort otthonról és ez fáj, mert hiányzik, és mikor hazamegyek...egyszerűen ...rettegek hogy mi van ha az volt az utolsó találkozásunk?!:(
Nem tudok gyakran sem hazajárni, de nekem ő olyan mint az anyukám...és képtelen vagyok elfogadni azt a gondolatot hogy egyszer meghal...hogy egyszer mindenki meghal...és most rettegek, hogy mi történt, hogy csak képzelődök:(
Velem is fordult elő már ilyen.
Próbálj megnyugodni!
Ha Isten őrizz valami baj lenne,akkor a rossz hír sajnos hamar megtalálja az embert!
De ha tényleg ennyire aggódsz,hívd fel a mamádat.Talán picit megnyugodnál.
Mond neki,hogy hiányzik és szereted.
Biztosan nem haragszik meg.
Ha én nagyi lennék és ilyen viszonyba lennék az unokámmal,mint Te ahogy vagy,biztosan nem haragudnék meg,ha ilyenkor hívnál.Megnyugtatnálak,hogy minden rendben van.
Ha most nem hívod fel,akkor a bizonytalanság meg fog őrjíteni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!