Reménytelen már, hogy találok magamnak egy fiút? (Bővebben lent)

Kamaszkoromban sok fiúm volt, össze-vissza kavartam, viszont soha sem rossz szándékból, de túl hevesek és változóak voltak az érzelmeim. Egyszer megcsaltam az egyik exemet is.

Szóval mondhatni, talán a legrosszabb eset voltam.

De csak voltam, mára minden megváltozott, ezeket nagyon-nagyon szégyellem, soha többé nem csinálnék olyanokat, mint akkor.

Viszont emiatt minden pasi elfordul tőlem, nem hiszik el, hogy megváltoztam, és komoly kapcsolatra, szerelemre vágyom.

Ha tehetném, mindent megváltoztatnék, de sajnos már késő bánat, nem tudok változtatni, bármennyire szeretném.

Próbáltam nemrég ismerkedni, és kerültem a témát amíg lehetett, de előkerült, és mivel hazudni utálok, elmeséltem dolgokat a fiúnak, ennek következménye az volt, hogy továbbadta miután összevesztünk, az ismerőseim elfordultak tőlem, kibeszéltek, ráadásul ki is találtak meg nem történt dolgokat...

Teljesen elveszett belőlem a remény, hogy találni fogok egy fiút aki nem fog elfordulni tőlem, csak azért ami évekkel ezelőtt történt. :(

A másik eset, hogy miután megtudja rólam a dolgokat, direkt azért ki akar használni, le akar mindjárt feküdni velem, de mikor nemet mondok neki, nem érti, hogy miért.

Van még remény, hogy találok rendes fiút így?

Mit csináljak ahhoz, hogy akik megtudták, és továbbpletykálják a dolgaimat, leálljanak a bunkózással, beszólásokkal, és békén hagyjanak? Pár éve csináltam hülyeségeket, de ma már nyoma sincs annak, aki voltam, mégis lenéznek, pedig én próbálok minél jobb ember lenni, kedves vagyok mindenkivel, folyton mosolygok, de egyszerűen ezek a dolgok már kikészítenek.