Miért kell egy nőt a nap minden percében állandóan elkápráztatni, lenyűgözni, szórakoztatni? Miért kell az, hogy csak körülötte forogjon a világ?

http://www.gyakorikerdesek.hu/szerelem-szex__ismerkedes__578..

A 17. hozzászóláson buzdultam fel, és írtam ki a kérdést, s nagyon jó azt látni, hogy nem vagyok egyedül ezzel az érzéssel kapcsolatban.

Szóval valóban ezt tapasztaltam én is az elmúlt években, hogy ha megtetszünk kölcsönösen egymásnak egy nővel, az biztos, hogy nekem valami mutatványosnak, bűvésznek kell lennem, hogy az érdeklődést folyamatosan fenn tudjam tartani, különben ha egy kapcsolatban bármikor felüti a fejét egy negyedórás csönd egyéb okok miatt, akkor már húzza a száját a nő.

Amikor ismerkedünk, az a természetes ugyebár, hogy be nem áll az ember szája, a nő is és a férfi is mindketten csicseregnek, és ez egy teljesen normális dolog szerintem. Viszont később akadnak olyan helyzet a kapcsolatban, amikor nem fontos a folyamatos beszélés. Pl. sokkal meghittebb átölelni, megcsókolni egymást, vagy csak úgy egymás karjaiban ülni, nézni egy filmet, vagy kiülni egy csendes éjszakán a csillagokat bámulni. Ilyenben nekem sohasem volt részem, mert nekem mindig folyamatosan beszélnem, bizonyítanom, poénokat kellett lőnöm. Sokszor érzem azt, hogy megszerezni könnyebb, mint megtartani, és ennek a közhelynek bizony van alapja.

"és folyton éreztetve volt velem az összes párkapcsolatomban, hogy el kell kápráztatnom a hölgyeket ébredéstől egészen fekvésig"

Igen, amikor az ember szeme kipattan, tulajdonképpen a nő körül kell, hogy forogjon a világ, és valóban az én kapcsolataimban is mindig ez volt. Éreztetve volt velem, hogy nem egymást sikerült megszereznünk, nem egymásért vagyunk, élünk, hanem csupán én vagyok a nőért, nekem kell lennem a nőért.

"ha negyed óráig csendben voltam, mert mondjuk újságot olvastam, vagy neten lógtam, már éreztem, hogy probléma"

Valóban. Ugyanezt éreztem. Habár nem voltam megfojtva a kapcsolataimban, de gyakorlatilag rajta kívül semmivel nem foglalkozhattam. Ha a hobbimnak adtam naponta egy kis időt (max. egy-másfél órát), akkor a párom már hanyagolva érezte magát, amit ki is nyilvánított.

Nem vagyok egy nagyigényű például programszervezésben, ettől eltekintve szeretek járkálni mindenfelé, új dolgokkal ismerkedni, de ha úgy adódik, szívesen kifekszek a házunk mögött lévő gyepre egy plédre esténként és csöndben bámulni a csillagos eget, vagy csak úgy ülni, olvasni egy könyvet, vagy zenét hallgatni. Tehát olyan elfoglaltságaim is vannak, amik nem követelik meg az állandó trécselést, poénkodást, szórakoztatást.

"nekem mindig lövöldözni kellett a jobbnál jobb poénokat, nekem mindig el kellett kápráztatnom a barátnőimet, nekem mindig percenként kellett valami újat mutassak"

Pontosan. Nem vagyok egy Showder Klubos fellépő, vagy valami komikus, viszont vannak jó pillanataim, amikor frappánsan tudok reagálni, de nem ebből áll az életem, hogy folyton ugratnom vagy mulattatnom kelljen a másikat mindenféle verbális bűvésztrükkökkel.

És ne higgyétek, hogy az egész napom arról szól, hogy csendben ülök egy sarokban, de az egész napos szórakoztatásba - megmondom őszintén - kezdek nagyon-nagyon belefáradni. Rengeteg energiámat lekötötte az összes kapcsolatomban, hogy mindig valamit fel kellett mutassak, valami újat, valami jobbat, valami meglepetést, vagy valami a szerűt, és sosem éreztem azt, hogy teljes mértékben elfogadtak volna olyannak, mint amilyen vagyok: csendesebb, mérsékeltebb, egyszerűbb, szerényebb.

Azon vagyok egyébként fennakadva, hogy teljesen hétköznapi, átlagos, normális nőkkel jöttem eddig össze életem során, akikben felfedeztem a remek belső tulajdonságaikat. Később azonban mindben csalódnom kellett, mert megrögzötten, görcsösen azt éreztem, hogy ha nem kápráztatom el a nőt, ő továbblép, és ez minden esetben így volt. Ezért sem kezdtem soha bombázó topmodell nőknél, mert nekem sohasem lett volna szükségem arra, hogy nekem meg kellett küzdjek tulajdonképpen egy üresfejű buta libáért, s éppen ezért kezdeményeztem, ismerkedtem átlagos, szolid, visszafogott hölgyek körében, akik nem voltak kirívóak öltözködésben, viselkedésben stb.

Más férfi is úgy érzi, hogy amit nyújtani tudna egy kapcsolatban, az egy nő megtartására nagyon-nagyon kevés?