Bátortalan vagy csak nem szimplán le*szja mi van velem?

Van egy srác, néhány éve már, hogy "ismerem". Azért idézőjelbe, mert annak ellenére hogy beszéltünk párszor, meg szaktársak vagyunk, mégsem igazán tudunk oldottan beszélgetni egymással. Én zavarba vagyok a közelében, ő meg hát... Néha olyan, mintha le*szná mi van velem, de közbe mégis a közelemben marad, de nem szól hozzám, rám se néz semmi. Ha szólok hozzá, elintéz tőmondatos válaszokkal.

Máskor meg odajön hozzám, és próbálunk beszélgetni. Csak hát én se, meg ő se egy nagydumás, és néha csak úgy a csillogó szemmel elkezd rám mosolyogni, aztán pár másodperc, és visszaáll minden, hogy nem tudunk egymással lazán beszélgetni.

Mintha ő is zavarba lenne, vagy nem tudom. Néha olyan érzésem van, hogy átnéz rajtam, néha meg összezavar azzal, hogy folyton a közelemeben van.

Van egy legjobb fiú barátom, szinte mindig vele lógtam, sokan hitték már, hogy járunk, lehet h ez a srác is azt hiszi, hogy én szeretem azt a másikat, aki csak a barátom?

Vagy miért lehet ilyen? Nem merek elé állni azzal, h nekem már jó rég óta tetszik, mert ahhoz önbizalom is kellene, de szerintetek miért viselkedik így?