Mit tegyen egy olyan ember aki személyiségéből adódóan nem igazán alkalmas párkapcsolatra?
Külsőleg nem érzem magam vészesnek, normális ember vagyok mint a legtöbb aki az utcán mászkál (akár barátnővel). Talán annyi problémám van, hogy magas és vékony vagyok (nem nem írtam ki ezzel kapcsolatban egyetlen kérdést sem), de ez ellen nem tudok mit tenni (lehet mondani ellenpéldákat, de ez tipikus genetika egy jó1,5 évig olyan egészségtelen életet éltem ,hogy más már zsírdisznóvá alakult volna).
Az igazi problémát a személyiségembe látom, sajnos a gyerekkorom szociális szempontból nem volt a legszebb, így kialakúlt bennem egy "ösztön", hogy tartsam a távolságot. Nem utálok senkit, szívesen beszélgetek mindenkivel, de maximum csak az "ismerős" rangot kapja meg, van egy két nagyon közeli barátom, de azon kívűl semmi. Nemtudom ebből jön e, de egyszerűen úgy érzem nincs bennem semmi ami egy lánynak kéna, személyiségileg normális vagyok van humorom is, szívesen beszélgetek akármiről csak az az "dolog" hiányzik belőlem ami egy párkapcsolathoz kell.
most 23 vagyok, de ezt igazából már nagyon sok éve érzem, próbáltam "ámosni" az agyam, hogy elhitessem magammal, hogy manapság ez már a halott kategória (alapanyag volt az itteni siránkozó emberek), de sajnos nem igen jött be egy bizonyo esemény miatt mert a védelmi rendszeren egyszer lyuk keletkezett és én is szerelembe estem (a poén az, hogy egy büdös szót nem szoltunk egymáshoz, de valamiért mégis magához láncolt), azóta ha megrohadok se tudok kiírtani ezt az érzést magamból.
Az a kategória amikor arra vágyok ami nem lehet az enyém, de nem tudom miért, a racionális énem tudja, hogy hiába vágyakozok, de a érzelmi énem annak szüksége van egy társra. Nem a legjobb érzés, olyan mint egy nyomás ami évek óta nyomja a melkasom.
Esetleg valaki volt hasonló helyzetben és talált rá megoldást?
Helyesírási hibákért elnézést, rossz a billentyűzet és egész nap gépetlem :)
A válaszokért előre is köszcsi puszcsi <3
Az önismeret a kulcsa mindennek. Ismerd meg önmagad! Jöjj rá, hogy nem vagy se rosszabb és se jobb senki másnál ... nincs veled semmi gond! Tanuld meg szeretni önmagad! Valósítsd meg önmagad! Azzal foglalkozz, ami örömet okoz! Fejleszd magad mind fizikailag, mentálisan és asztrálisan! A világot meg ne akard irányítani, te azért vagy felelős, ami benned történik! A falakat meg bontsd le magad körül, senki nem tud neked ártani' Nem azért érzed rosszul magad mert mások esetleg rosszat tesznek veled, hanem mert túl sok mindent vársz el.
27F
Önbizalomhiány... ez szinte mindenkiben ott lapul manapság.
A másik meg megfelelési kényszered van ismeretlen emberek iránt is? Miért - meg azt sem értem, miért gondolod, hogy nem lehetsz jó valakinek? Talán ismered az összes ember igényét pontról-pontra? Lehet valakinek pont a te tulajdonságaid és lényed lesz megnyerő.
Elkéne fogadnod magad és kevesebbet aggodalmaskodni. - ha ez sikerül a kisugárzásod is jobb lesz, megnő az önbizalmad.
A másik meg, hogy ne szenvedj fölösen, kezeld lazán a szituációkat, ne görcsölj rá, hogy mindenáron ismerkedni akarsz, társat találni.. vedd lazán, és figyeld az emberek reakcióját és a sajátodat is, legyél figyelmes, azzal aki szimpatikus, nyitott és barátságos. - aztán, ha valaminek alakulnia kell, az majd úgyis alakulni fog.
Szerintem nem létezik olyan, hogy valaki a személyiségéből adódóan nem alkalmas a szerelemre, v. kapcsolatra.
Én is egy monogám típusú ember vagyok bevallom, nekem is volt sok problémám az ismerkedéssel a kapcsolatokkal, de nem kell folyamatosan ezen rágódni. Felejtsd egy kicsit el, érezd jól magad és élvezd az életet. Ne a szerelemtől tedd függővé a boldogságod, amíg nincs kapcsolatod.
És majd jönni fog az a kapcsolat. Ehhez még egy tanács: "A szerelem szerelemmel kezdődik." (La Bruyére)
Talán csak nem találkoztál még a megfelelő lánnyal. Nekem is csak két barátnőm van, velük már 10 éve tart a barátság, és nekem igazából nem is kell más annyira közeli barát. Voltak mások is, de velük nem alakult ki olyan mélyen, és el is tűntek hosszabb-rövidebb idő után.
Mondjuk a fiúkkal azért másképp vagyok, mint te (a lányokkal), 18 éves korom óta majdnem mindig van valakim, viszont én meg nem tudtam egyik mellett se megmaradni... :/ Az se jobb..
Szóval szerintem te csak nem találkoztál még olyannal, akihez tudnál kötődni, aki igazán felkeltené az érdeklődésed. Az meg nem biztos hogy baj, hogy nehezen esel szerelembe...
Az alkatoddal szerintem se lehet baj, itt inkább önbizalom problémát látok, vagy nagyon félsz valamitől, esetleg egy csalódástól. Ehhez a bizonyos lányhoz meg talán azért kötődsz, mert tudod hogy sose lesz belőle semmi, vagyis nem fog neked fájdalmat okozni...
Merj ismerkedni, nyitni az új lehetőségek felé, aztán majd jön valaki elfeledteti veled, és boldog leszel vele :)
Csak ezt a "köszcsi puszcsi <3" köszönést felejtsd el, de sürgősen, mert így 15 év felett, csak fiút kapsz... :D
Olyan nincsen h vki nem tud változni... Max nem jól fog hozzá v csak elhiteti magával h változni akar, de mélyen belül mégse....
Nem az agyad kell átmosni, az ugyanolyan hibás program volna, mint ami most is fut.
Jól írtak előttem; önismeret. Most nem ismered jól magad, mert amint megismered majd - ha tényleg elindulsz ezen az úton - meglesz a kulcs a működésed megértéséhez.
Változni nehéz. Változni hosszú idő. Ami hosszú évek kitartó "munkájával" vésődött beléd, az nem h pár hónap, de egy év alatt sem fog eltűnni csak úgy.
Ha gondolod, és beszélnél, priviben megtalálsz.
"Az önismeret a kulcsa mindennek"
Pont ez a baj, hogy túlságosan is ismerem önmagam. Gyakorlatilag saját magam építeg gét saját magamnak, amit nem tudok MÁR átugrani.
"A másik meg megfelelési kényszered van ismeretlen emberek iránt is"
Valamilyen szinten igen, valamilyen szinten nem. Igazából nagyívben nem érdekel mit gondolnak rólam az emberek. Sajnos nekem az életem úgy 20 éves koromig arról szóolt, hogy nam vagyok jó olyannak amilyen (néha jogosan néha jogtalanúl, de ki dönti el mi a jó és mi nem, manapság az ami a legtöbb emberre jellemző, így meghalnak az egyéniségek), akarva akaratlanúl is valamilyen szinten idomúltam. Nem akarok megfelelni senkinek, csak nam akarok olyan szituációkat amit már annyiszor el kellene érnem így inkább "meglapulok" és elvagyok magamnak, ez és a probléma gyökerének egy mellékága.
"Felejtsd egy kicsit el, érezd jól magad és élvezd az életet"
Sajnos ez is nehezemre esik, régen sokmindent szerettem foci kosár bicikli, de folyamatos kritika, meg, hogy csak azért "játszhattam" mert jó voltam olyan posztra amit mások nem szerettek (foci esetében pont jó kapus voltam, de mindenki utált kapus lenni ígyhát lehívtak engem), így aztán mindentől elvették a kedvem. Most azon vagyok, hogy aláljak magamnak új hobbikat, de sajnos költséges dolgokat néztem ki magamnak így jelenleg megvagyok rekedve.
"Talán csak nem találkoztál még a megfelelő lánnyal."
Lehet, sajnos a probléma nem csak itt van, bennem inkább a "többszemélyiség" jelenség tapasztalható, egy részem vágyik párkapcsolatra, de a másik részem egyáltalán nem és csak sima szexet akar. Sajnos nem tudom melyik a részem és melyik a belémkódolt személyiség. Sajnos ez elég sok helyen fennál.
Igazából nem görcsölök rajta, hogy ú nekem nő kell azonnal, annak sok értelme nincs, hogy keresek valakit azt nesze. Csak egyszerűen vágyok rá, Ennyu
Ilyen helyzetben én is voltam,aztán évek múlva rákattantam valaki másra és igazából,már nem tudom,hogy mit érzek. Hogy érzek-e valamelyikük iránt valamit.De legalább alábbhagyott az előző viszonzatlan iránt az érzés.
Szóval ismerkedj más nőkkel.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!