Nagyon szerelmes vagyok! (? )

Sziasztok, teljesen tanácstalan vagyok! Van egy fiú, egy suliba járunk de nem egy osztályba. Én 14, ő 15 éves...Szerelmes vagyok, nagyon! Szeretném leírni az eddig történteket röviden. Az egész úgy kezdődött, hogy megtetszettem neki, elkezdtünk beszélgetni, miután egyre jobban megismertük egymást, kezdtük nagyon megszeretni is. Egyre többet voltunk együtt, szinte már megszoktuk, hogy minden szünetben. Tudom, hogy tetszem neki, már elmondta, meg érezteti is. Aztán később elmentünk sétálgatni meg labdázni barátnőmmel és vele. Nagyon jól szórakoztam, azt csinálta, hogy valamivel asszem piszkáltam séta közben, ő meg felkapott...aaahhwww :3 (amúgy nem vagyunk kicsik, én 175, ő 190) Annyira jó volt, én vele szemben ölelem a kezemmel és a lábammal, ő meg tart. Eszméletlen jó volt. Utána búcsúölelést kapott. Ez volt az első olyan nap amikor máshogy éreztem...mintha nem is tudtam volna mit tenni. Az agyam azt mondta álj, míg a szívem azt, hogy gyerünk... Telt az idő, és egyre jobban és jobban megszerettem. Már nem telt el úgy pillanat, hogy ne rá gondoltam volna! Egyik nap én voltam az ügyeletes, persze végig velem volt <3 amikor felküldtek a szülők, hogy szóljak a gyereküknek. Ah...megfogta a kezem, végig úgy mentünk, utána vele szembe állt, szorosan, jó közel. A szemembe nézett, nem bírtam ki, hogy ne öleljem meg :3 sokáig öleltem, amíg ránk nem szólt az alsós tanár...később olvastam az órarendet, látta, hogy nem figyelek, és adott egy puszit...én meg viszonoztam :) Ahh miért van az, hogy ha velem van, kizárom a külvilágot?? A lényeg, hogy végig velem volt. Sajnos, utána 1 hétig nem láttuk egymást, mert osztálykirándulásom volt, miután hazaértem, ehívott. Megláttam és rögtön a nyakába ugrottam! Ő meg puszilgatta a nyakam :3 Nagyon édes és kedves srác :) Mindig van miről beszélnünk, imádom! Búcsúzóul mindig megölel, nagyon szeretem...Nem szeretnék barátot, de ezt tudja és mondta, hogy nem baj, ő attól még szeret, nem kell hivatalosnak lennie.De most mit tegyek? Ti mit tennétek? :3