Lányok, mit vártok de őszintén, a szőke herceget fehér lovon?

26 éves vagyok, még nem sikerült komoly kapcsolatot kialakítanom senkivel. Az oka, dagadt voltam így nem tetszettem a lányoknak és önbizalmam sem volt. 3 év kemény munkája árán sikerült olyan külsőt kialakítanom ami szerrintem már nem rossz, az átlag srácok nagyrészéhez képest. Önbizalmam most se negyon van, de úgy érzem már nem vagyok gáz, testalkatra sem, öltözködésre is figyelek, nem vagyok kuka, tudok sokat beszélni, és megnevettetni a lányokat. Arcban nem vagyok hú de jóképű, de nem is torzszülött szerintem. Lányok terén sem nagyok az igényeim (ne legyen kövér, ez azért mert ha én fiú létemre tudok időt szakítani heti 5 edzésre, és 3 éve diétás koszton élek amit más meg se bírna enni akkor egy lány is megtehetne ennyit magáért szerintem) A csendes visszafogott, nem-vagycsak minimálisan sminkelt átlagos lányok akik igazán tetszenek, de végülis mind1 hogy milyen csak aranyos legyen velem.

Ismerkedem neten, élőben, jófej vagyok megnevettetem őket, kedves, de végül sosem jön össze senkivel.

Szerintem ez a baj hogy kedves vagyok és csak barátnak tekintenek, de basszus minden nap itt az oldalon is van olyan kérdés hogy NINCS MÁR KEDVES ARANYOS ROMANTIKUS SRÁC SEHOL? Én ilyen vagyok aztán mégis tojnak a fejemre.

Van sok haverom aki semmit se sportol, semmi jó dumája, böszme, mégis mindig van barátnője... legyek én is ilyen vagy mi? De az nem én vagyok...

Fiú létemre szégyen, nem szégyen, szerelemre vágyom, hogy szeressen valaki és én is őt... nagy igényeim vannak?