Mitévő legyek, ha életem szerelme 3 méterre lakik tőlem és fél egy párkapcsolattól?

Röviden:

Lakótársam pár hónapja szakított a barátjával (3 évig voltak együtt, az utolsó fél év már elég rosszul ment nekik). Pár hétre rá kikezdtem vele. Akkor még csak szexuális oldalról érdekelt a dolog. Együtt aludtunk párszor és szerelmes lettem belé. Évek óta ismerem, fantasztikusan rendes és aranyos lány, de amíg volt barátja nem foglalkoztam ezekkel, sosem érdekeltek olyan lányok, akiknek volt barátjuk. Tisztelem mások kapcsolatait. Csak az együtt töltött idő után raktam össze magamban, hogy az a végtelenül rendes és aranyos lány akit régóta ismerek és akivel együtt alszok az ugyanaz a személy. Évek óta nem tetszett így senki (amúgy is elég válogatós vagyok, nagyon ritkán leszek igazán szerelmes).

Bár többször mondta, hogy kétségei vannak a múltja miatt és hogy nem áll még készen egy új kapcsolatra, egy jó ideig még engedett a csábításnak. Egy darabig tökéletes volt minden: a közös éjszakák, a rengeteg hülyéskedés-nevetés, elvittem szép helyekre, sokszor csak némán ölelkeztünk és mosolyogva bámultuk egymás arcát. Tegnap még engedte, hogy megcsókoljam, utána néztük egymást egy darabig, aztán sírva fakadt. Most azt mondja, hogy már ő is komolyan érez irántam, de ezt nem engedheti meg magának. Fél attól, hogy egyszer újra keresztül kell mennie azon, amin a barátjával keresztül ment és hogy ő nem akar átélni soha egy újabb szakítást. Jó ideig gondolni sem akar párkapcsolatra. Most már nem alszunk együtt és azt se nagyon hagyja, hogy udvaroljak neki.

Nem tudom megmutatni neki, hogy én ezt mennyire komolyan gondolom és hogy nem leszek soha olyan, mint az előző barátja, aki lenézte őt, meg nem állt ki érte. Ahogy látom ugyanazt várjuk egy jól működő párkapcsolattól. Nagyon szeretem őt és bármit meg tennék érte. Tényleg úgy érzem, hogy ő vele boldogan ellennék életem végéig!

Volt már más ilyen helyzetben? Mi lett a vége? Mindenféle vélemény érdekel!

27F