Változhat a vonzalom, ha változik a személyiség?

Alapfelállás az, hogy mindig a szép lányok érdekeltek, ami szerintem normális, megvan a maga evolúciós oka.

Viszont én nem vagyok jóképű, és emiatt ezek a közeledéseim nem találtak viszonzásra, és én a párkapcsolatban élés-csajozás helyett azt tanultam meg, hogyan kell egyedül lenni. Nem vádaskodni akarok, a vonzalom így működik nálam, és a nőknél is, ez rendben van. Nem hibáztatok senkit, másik hiányosságom volt, hogy nem voltam igazán intuitív, nem voltam jó helyzetfelismerő, nem értettem az emberekhez, pedig azzal biztosan többre vittem volna, nem azt állítom, hogy soha egyetlen esélyt sem kaptam. Én is hibás vagyok, bár erről a tulajdonságomról sem tehetek.

Mostanában viszont felismerem mindezt, és változom. Edzek is, de tudom, hogy jóképű nem leszek, és elsősorban az számítana, szóval igazán vonzó nem leszek, de figyelmesebb és együttérzőbb igen.

Mi jöhet ki ebből? A szép nők nyilvánvalóan továbbra is semmibe fognak venni, mert akármennyit változtam, az ő hozzáállásuk ugyanaz maradt (hiszen a kinézetem nem változott). El fogok menni más irányokba, és kevésbé szép nőkkel fogom megélni azokat a dolgokat, amikre vágyom, vagy marad a reménytelen fellángolás olyanok irányába, akiket nem érdeklek?