Egyedül vagyok, nem tudom mi tévő legyek (? ) 20/F
Sziasztok,
Senkivel sem tudok erről rendesen beszélni, ezért itt remélek választ.
20 éves egyetemista vagyok, aránylag jó tanulmányi eredménnyel, és még sem vagyok boldog vagy elégedett az életemmel.
Szociális életem egyenlő a nullával, régi iskoláimból senkivel sem tartom a kapcsolatot. Nem merek nyitni, csöndes és zárkózott vagyok.
Nem vagyok se rút, se túlsúlyos. Ha beszélek is, mindig mosolygósnak, pozitívnak mutatom magam. Mindig meghallgatom a másikat, empatikus lelkiszemetes vagyok, és ha szóba is jön a gondom, azt kapom, hogy "legyek magabiztos", vagy adott esetben "nincs mit vesztenem".
Vallásosság sem segít, hiszek amit hiszek, de az élet továbbra is sz*r.
Alkohol sem segít, meg utána amúgy is, ki visz majd haza?
Felesleges szabadidőm kockulással, meg a gyakorin lógással pazarlom, de ezek se szórakoztatnak.
Még nem volt párkapcsolatom, senkivel sem tudtam még összejönni, és egyre pesszimistább leszek, egyre kevesebb kedvem van az egészhez. Rossz gondolataim is vannak emiatt... legszívesebben nem léteznék.
... egyetemen lett volna egy lány, aki szintén visszahúzódó, és csak álmodoztam arról, hogy odamenjek. Aztán több lehetőséget is elszalasztottam, megelőztek, és még mélyebbre kerültem a reménykedés miatt.
...írhatnék még, de feleslegesnek érzem sorolni a panaszokat, a lényeg, hogy nem vagyok boldog, magányos vagyok, nincs senki akit magamhoz szoríthatnék, vagy csak akivel megbeszélhetném ezt.
Mi tévő legyek?
válasza:
válasza:Valamiért azt érzem, hogy irritálja az embereket, ha nyitnak feléjük. Ha csak az időt kérdezné meg az ember, már rögtön válaszolják, hogy nincs aprójuk.
...nem rég néztem meg a "Her" (A nő) c. filmet, lehet hogy ez is rásegített a sz*r életérzésre.
válasza: válasza: válasza: válasza: válasza:Hát nézd, még csak 20 éves vagy nem késtél le semmiről. De áttudom érezni a helyzeted én is visszahúzódó, zárkózott vagyok/voltam csak én nő vagyok és hozzámentem az első férfihez most meg itt szomorkodok és magányos vagyok én is hiába van férjem.
Élj a lehetőségekkel, csak elkezdeni nehéz utána már könnyebb főleg ha egy kis sikerélményed is lesz.
Vedd úgy, hogy magamhoz szorítottalak!
válasza:Na jó, akkor most hol vannak az ilyen srácok?!
Merthogy felénk nem, az is biztos... (sajnos)
Amúgy, esetleg nem lehet, hogy nem találtál saját elvárásaidnak megfelelő illetőt még?
Csak találgatok, ne vedd támadásnak. (volt már rá példa) :D 19/l
Köszönöm az eddigi válaszokat. Mindenkitől nagyon jól esett.
Ami az elhatározást illeti; odáig jutottam, hogy "na majd most rámosolygok arra, akivel összeakad a tekintetem". Tükörben néztem, hogy mikor mosolygok szolidan, ne hogy értelmetlen vigyorgásba menjek át... metrón össze is néztem egy lánnyal, kedvesen mosolyogtam, ő meg hideg fejjel enyhe megvetéssel csak nézett... ki is ölte belőlem az egészet.
Utána később megint próbáltam, Westendben járkáltam fel-alá az összes emeleten, nyúztam magam, hogy menjek oda valakihez. Végül oda is mentem egy random lányhoz, a szemem előtt az lebegett, hogy megszólítsak valakit, akárkit és egy kicsit beszélgessek, akármiről. Nem a becsajozás volt a cél.
Mosollyal indultam is, köszönök, és szóra se méltatva továbbment.
Eddig 6x próbálkoztam, és azt érzem, csak lejjebb megyek az egésszel...
Ami meg az elvárásokat illeti; Azt a bizonyos kisugárzást keresem minden tekintetben, ami megmagyarázhatatlanul vonz. Nem ugrok rá egy lányra, csak azért, mert formás, jó teste van. Aki vonz, azt úgy fogadom el, ahogy van. Eddig 4 ilyen lányt találtam, de elcsesztem mindig, vagy lelkiszemetes lettem, vagy oda se mentem.
Rosszul fognám fel a dolgokat? Egyszerűbb, primitívebb gondolkodással mások előrébb vannak és boldogabbak...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!