Az baj, ha ilyeneket mondok? Lehet ebből később baj? Tapasztalatok?

Ezeket a kamu történeteket hívják MÉB-történeteknek a PUA-ban. (Még mielőtt valaki anyázna, nem vagyok PUA, de olvastam a témában).

A lényege, hogy vagy kitalálsz nagyon hihető, magadat kvalifikáló (felértékelő) sztorikat, vagy a megtörténteket kiszínezed, hogy a lány szemében nőni kezdjen a vonzódás irántad (mert ugye milyen bátor, hősies vagy).

Sajnáltatni magadat a legrosszabb dolog, mert melyik nő szeretne egy önbizalom hiányos pasit?

Az önsajnálat engem speciel nem zavar, sőt "örülök" is ha valaki nem egy atomkemény Terminátor, hanem vannak problémái, nekem is vannak és utálom azokat az embereket akik szerint az ember nem érezheti rosszul magát meg minden bajra csak legyintenek, hogy "Ne nyavalyogjá' hanem óggyad meg!", de másokat elvileg szokott.

A kamusztorik kitalálása viszont gáz. Ha meg akarok ismerni valakit, akkor a valódi énjére vagyok kíváncsi. "Hőstettektől" senki nem lesz vonzóbb, még akkor sem, ha éppen igaziak.

Erre komolyan van szükseged? Nem erzed magad nagyon kevesnek ilyenkor?

Mindenesetre jo, ha rendelkezel azzal a kreativitassal, hogy ki tudj talalni ilyet es megfelelöen elöadod. En is inkabb azt tanacsolom, hogy valos törteneteket retorikailag szorakoztatoan adj elö.

A multkor egy csajnak elmeseltem, hogy fodrasznal voltam es könnyezve nevetett. Nem kell hösnek lenned, föleg nem kitalalt hösnek!