Miért szenvedek, miért nem tudom uralni az érzéseimet? Ugyanazt a hibát követem el. Hogy tudok ebből kimászni?
Az a FELSZÍNI problémám, hogy nagyon megtetszett egy fiú, (nevezzük X-nek) akivel nagyon lassan és óvatosan, nagy időközökkel egy ideje flörtölgetünk, alig tudunk egymásról valamit. A munkánk miatt csak nagyon ritkán szoktunk összefutni. Én nem akarom felfedni a lapjaimat. Ő se fedte még fel az övét. Konkrétan azon szenvedek, h már így is régóta bizonytalanságban vagyok vele kapcsolatban, erre kiderült, h a köv. hónapban szinte biztos, h nem is fogjuk látni egymást. MÉg egy hónap. Súgjam meg neki, h nem csak kedvelem, hanem tetszik is, nesze neked női méltóság, vagy szépen várjak mint egy szerencsétlen rózsa. Kiakaszt a helyzet!!
A VALÓS problémám: Ez a helyzet jóformán állandó része az életemnek, h reménytelenül vagyok oda valakiért. Volt régebben egy másik fiú (nevezzük Aladárnak), éveken keresztül nem tudtam kiverni a fejemből. Alig vártam, h valami csoda történjel, és elmúljon az a makacs ragaszkodás egy álomhoz, ami soha sem válhat valóra. A vágyam teljesült, jött X, és Aladár eltűnt. A szenvedés viszont megmaradt! Csak most nem Aladár, hanem X az idióta rajongásom tárgya!
MÉgjobban elgondolkoztam ezen, és rájöttem, h egész kiskoromtól fogva mindig "szerelmes" voltam valakibe. Ha elmúlt egy kapcsolat, vagy egy egyoldalú szerelem, akkor akaratom ellenére találtam valaki, aki a rajongásom tárgyává vált, és tomboltak a hormonok. Én bonyolítom? Vagy miért van ez?
A környezetem szerint átlagon felüli szép vagyok. Azt szokták mondani, h modell vagyok. Tudom ez ízlés kérdése, h kinek mi jön be. De tegyük fel a férfiak 90%-nak bejövök, és mégis ilyen gyakran kifogom/bevonzom/választom azt a 10%-ot, akinek pont nem jövök be. Miért ez az osztályrészem, h én szenvedjek egy pasi miatt? Azt se lehet mondani, h azt keresem, akinek nem kellek, mert X nagyon is érdeklődést mutatott az elején, szinte nem is flörtölt hanem udvarolt.
Fejben nagyon jól tudom, h én vagyok a felelős a helyzetért, mert én generálom az érzéseket, gondolatokat. De gyakorlatban mégsem tudom alkalmazni.
valaki, valami okosat? köszönöm!
30N
Pszichológus tudna mélyebbre túrni, szerintem rád is fér, és kérlek ne vedd sértésnek.
Aki 30 éves korára ennyire nem tudja rendbe tenni az érzelmeit, és ilyen tinilányosan gondolkodik, viselkedik, ott valószínűleg komoly gondok vannak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!