Odamenjek hozzá én?

Sziasztok!

Egy éve járok gyülekezetbe, ahol van egy lány. Először észre sem vettem igazán, bár mikor találkoztunk, mindig nagyon kedvesen köszönt. (örülök, hogy látlak, miegymás - ettől zavarba is jöttem, csak egy köszönömre tellett)

Mostanában kezdtem rá inkább felfigyelni, mert végülis helyes, de visszafogott, nem sminkeli magát, ami igazán jó pont nálam és tényleg megbízható, rendes lánynak tűnik, akit tisztelni is tudnék és meg is tudnék benne bízni. A mai világban azt hiszem ezek olyan dolgok, amik a legtöbb lányban nincsenek meg, nekem viszont fontosak.

Viszont magammal nem vagyok elégedett, sem külsőre, sem belsőre...

Ő olyan családból származik, ahol mindenki vallásos, így egész biztos, hogy másképp gondolkodnak dolgokban. Ez nem baj, mert én is ezt az utat szeretném követni, de nem igazán tudom, hégy Én méltó lennék-e egy ilyen lányhoz.

(az én családomból csak én vagyok vallásos és még elég sok dologban kell változnom, hogy azt mondjam: elégedett vagyok a változással, a családom és a berögzült viselkedési formák miatt bizonyos dolgokban nagyon nehezen változom. Nevelést mint olyat, nem igazán kaptam.)

Többször azt vettem észre az elmúlt egy évben, hogy néha-néha nézett, vagy amikor segítettem valamiben az összejöveteli helyünknél, akkor pl volt, hogy a közelemben volt "véletlenül", mert hogy ugye semmi dolga nem volt ott, ahol én csináltam a dolgom.

Pár hete meg ültem a helyemen az összejövetel előtt és beszélgetett valakivel, de közben engem nézett néha-néha. Mögöttem nem állt senki, csak engem nézhetett.

Azóta viszont, bár kedvesen köszön továbbra is, ha találkozunk, nem igazán néz a szemembe. Másokkal nincs ilyen baja, ahogy észrevettem könnyen beszélget bárkivel, de nem igazán néz a szemembe. :( Mint ha zavart lenne a környezetemben. Talán irritálná a közelségem?

Szóval nem tudom, mit gondolhat rólam. Tetszik nekem, de nem tudom merjek-e... vagy inkább érdemes-e közelednem felé.

Ő azt hiszem 19/L, én nemsokára 23/F