Nagyon oda vagyok valakiért, szinte szeretem. De kegyetlen rosszul nézek ki, várjak míg helyrehozom magam? Vagy vágjak bele, mondjam el mit érzek, és hátha csoda történik?

Nem tudom, hogyan de elkezdtünk dumálgatni, én már több mint egy éve csak bámultam őt, de nem mertem hozzászólni. Egyszer csak oda jött hozzám, hogy tetszem a haverjának. Azóta - ez majd fél éve volt - néha néha beszélünk, pedig azt hittem még a nevem sem tudja. Néha úgy érzem, hogy érdeklem. De ha az eszemre hallgatnék tudhatnám, hogy nem. Lehet csak sajnál, és azért szól hozzám .

A rosszul nézek ki alatt azt értem, hogy : kövér vagyok, 90 kiló, 170centi, (kb 10kilót fogytam eddig, 3 hónap alatt) sárgásak a fogaim - jövőhónapban megyek fehéríttetni, és csinálnak ezt azt, hogy szebb legyen. Kicsi mellek, ahhoz képest, hogy én magam mekkora vagyok, az arcom tűrhető, néha még szépnek is érzem magam. A bőröm ronda, ugye a súlyom miatt nagyon sok helyen megrepedt a bőröm, tele vagyok striával, karon, combon, oldalt, csípőn, melleknél. Szóval amit lehet azt megpróbálok szebbé tetetni magamon, tehát a fogaim. Azért, hogy fogyjak azért sokat teszek. És ha nem lenne ez a fiú biztos, hogy még most biiztos nem vágtam volna bele. Csak miatta kezdtem el fogyózni, csinosabban öltözni, már amennyire lehetséges, a fogorvost is miatta látogatom hetente, amíg gyönyörű nem lesz a mosolyom. De nagyon szeretném őt, tudom milyen ember, tudom, hogy belé tudnék szeretni, de várjak még? Mert én sem várnám el senkitől, hogy így ilyen külsővel szeressen valaki.