Ha szerelmet és valódi komoly kapcsolatot keresek csak és kizárólag, nagy esélyem van örökre egyedül maradni?

21 éves lány vagyok, eddig egy kapcsolatom volt, majdnem egy évig tartott, 4 hónapja ért véget. Meddig normális hogy úgy érzem, képtelen lennék egy új embernek adni magam, másba beleszeretni? Nagyon sok a dolgom, tehát egész jól elfoglalom magam de amint van egy kis időm gondolkodni nagyon nehezen viselem a magányt. Ráadásul hiába mozgok több körben, hiába csinálok sok mindent, járok sportolni, stb, egyszerűen olyan mintha nem történne semmi, nincs az a szikra, az érzés ami miatt pl komolyabb dolgok alakulhatnának bárkivel is. Nem tudom elképzelni hogy valaki pl megszeressen, mint anno a volt barátom. Mostanában gondolkodom rajt hogy lehet be kéne érnem alkalmi kapcsolatokkal, de nem megy. Társat szeretnék, olyan kapcsolatot amiben megint képes lennék bizalmat és szerelmet érezni. Ha 4 hónap után még midnig úgy érzem hogy nekem már késő, ő volt az igazi csak elcsesztük, fennáll a veszélye hogy örökre egyedül maradok?

Vagy ha más nincs, hogyan vegyem rá magam hogy beérjem kevesebbel is, és alkalmi kapcsolataim legyenek mint sok más fiatal lánynak aki éppen szingli? Létezik olyan hogy természetemtől fogva képtelen vagyok rá? Nem tudom elképzelni hogy érzelmek nélkül lefeküdjek valakivel, nemhogy azt nem, de szimplán megérinteni sem tudnám. Valamit tenni szeretnék mert ez így kibírhatatlan, ráadásul körülöttem folyton szerelmes párok vannak, koli, egyetem... A sulival is az a gondom hogy szinte minden ember aki szembejön az épületben, már foglalt. Légyszi privát üzenetet ne küldjön senki, nem használom ismerkedésre az oldalt, csak tanácsot szeretnék kérni semmi mást.