Félek flörtölni, szemezni, pedig nem vagyok az a félénk típus. Mit tegyek?

Nem vagyok az a fajta,aki nem sokat beszélget senkivel,vagy fél közönség előtt szerepelni,ezért nem is értem a dolgot. Általában nyugodtan elvagyok bárkivel,nem megy erőltetetten a beszélgetés sem,bárki is az illető,társaságban is inkább a középpontban vagyok,mint hogy félrevonuljak és nem zavar,ha idegenek közé kerülök,vagy idegenekkel kell beszélnem és hasonlók,de ha fiúkról van szó,már más a helyzet. Nem tudom,miért,de nem merek egy fiúval sem szemezni,vagy flörtölgetni,akárhol vagyok,pedig szeretnék.(bulikba nem járok,csak hétköznapi esetekről beszélek most) Sokan meg szoktak nézni,vagy rám mosolyognak,de azt sem tudom,mit csináljak,olyan hülyén érzem magam,főleg ha tetszik is az illető külsőre. Nem vagyok híve az ilyen netes és hasonló ismerkedéseknek,márpedig élőben nem nagyon megy ez. Szerintetek mit tehetnék? Elvileg van önbizalmam,de az ilyen esetek egy az egyben kifognak rajtam. Máshol simán megoldom,kicsit se zavar,ha valaki néz vagy ha olyannal kell beszélnem,akit nem ismerek,de ez az egy eset sosem ment. :/ Nem akarok úgy tűnni,mint akit nem érdekel az illető,de valami miatt vagy egyből máshova nézek,vagy elfordulok,csak tudnám,miért jó ez nekem. Vagy miért hiszem azt,hogy jobb.

17L