Csak azért maradjak a jelenlegi munkahelyemen mert tetszik egy fiú?
Találtunk a barátnőmmel egy viszonylag jó munkát Németországban. Nem sok időt szeretnék el tölteni ott. Nem bírnám ki. Mielőtt felmondanék mindenféleképp szeretném tudtára adni, hogy nekem tetszik és kell nekem. Csak őt akarom. Állandóan rá gondolok. HA összejönne a sráccal akkor természetesen nem mennék el, vagy legalább is nem messzire. De hogy kezdjek bele? nem gyakran beszélünk, bent nincs időnk kommunikálni, egyébként sem vagyunk közvetlen egy helyen. De nem tudnék anélkül elmenni, hogy ne tudjam, hogy van e esélyem nála. Mert ha felmondok utána nemigen találkozhatnék vele. Viszont az is fontos, hogy ebből a fizetésemből nem tudunk megélni. Ezért ha össze is jönne a sráccal a dolog, akkor is kénytelen lennék elmenni innen.
Nem tudom mit csináljak magammal. Meg merni meg merném mondani, hogy tetszik, ha én nem tetszem neki akkor így jártam, akkor jót is tenne nekem a külföld. Mert már most több az érzelem benne felé mint az eddigi pasijaimban. Pedig ő nekem szinte senki. Csak egy ismerős. Csak mit mondjak? Hogy mondjam el? Azt tudom, csak rajta múlik, hogy meg e tudna engem szeretni, de valahogy fel kéne figyelnie rám. Annyira már úgymond felfigyelt rám, hogy már tudja a nevem, de ennyi. Ő is kb ugyanilyen tutyimutyi mint én. :)
Ha nem én lennék én, azt mondnám, hogy esély 0, és most amíg lehet addig kell megalapozni a jövőt. De ha a jövőt csak benne látom, akkor mi van?
A jelenlegi munkahelyem biztosnak mondható, 80ezret keresek, sok kiadása van a családnak úgyhogy ez kevés, illetve ahhoz elég hogy hónapról hónapra megéljünk, de mégis. És ritkán kapok ilyen lehetőséget. A jelenlegi munkahelyemre, nem tudnának vissza venni. Szóval ha hazajönnék akkor is kb sehol sem lennénk. De ott egy hónap alatt annyit keresnék mint amúgy 2-3 hónap alatt.
Vagy menjek el, és utána ha valahogy lesz lehetőségem felkeresem?
Nagyon nem látom reálisan a helyzetem. Fogalmam sincs mit csináljak.
Szia!
Nehogy el menj úgy, hogy nem közlöd felé az érzéseidet!!!
Gondolom már nem vagytok tinik szóval felnőtt emberként lehet ebből életre szóló kapcsolat is.
Ha nem "mered" személyesen akkor közöld vele közvetetten.
Ha nem jössz be neki vagy pedig párkapcsolatban van akkor jól is jön a külföldi munka. Elutasítás esetén az első pár nap lesz a legrosszabb de kis idő múlva már csak úgy fogsz rá gondolni, hogy legalább megpróbáltam és megtudtam, hogy kettőnk között nem lehet kapcsolat.
Én férfiként nagyon örülnék ha munkatársam egy kis cetlit hagyna a kabát zsebemben vagy a táskámba. Sakkal jobban mint ha megbökne fészbúkon vagy ehhez hasonlóan.
Teljesen mindegy, hogy mit írsz a cetlire csak a neved és a telefonszámod is legyen rajta.
Pl.: Szia! Pénteken szabad a délutánom, szívesen elmennék valahova meginni egy forrócsokit ha van kedved csatlakozni ezen a számon elérsz és aláírod.
Általában észre lehet venni ha 2 ember szimpatikus egymásnak. Köszönéskor egy "kicsit" egymásra mosolyognak, beszélgetés közben mélyen egymás szemébe néznek, ha egy helyen(terembe) dolgoznak keresik egymás tekintetét.
Ilyen jeleket nem vettél észre tőle? Te nem küldtél neki ilyen jeleket?
én 23 vagyok, ő már elmúlt 30, úgyhogy bőven felnőttek vagyunk.
Igen.. Semmiféleképp nem akarok úgy elmenni onnan, hogy ne tudja meg előtte mit gondolok, érzek.
Ez a papír cetlis dolog tetszik :) Köszönöm az ötletet! Facebookon nem bökdösném meg, még ha rajta lenne sem :) Az nem az én világom.
Most nincs kapcsolatban, illetve már elég rég. Érte egy komolyabb csalódás, azóta nem volt komoly barátnője.
Szerintem szimpátia van. Mindkettőnk részéről. Legalábbis magamból kiindulva :) Amikor elmegy mellettem mindig úgy köszön , hogy kimondja a nevem. Ez nekem nagyon tetszik. Másoknál nem vettem észre, hogy ezt csinálná. És utána mosolyog egyet. Egyszer ahogy találkoztunk, ő ment haza én akkor mentem be dolgozni, elővettem a legszebb mosolyom kb. 10 fiú állt ott, de csak rá néztem csak rá mosolyogtam csak neki köszöntem, gondoltam ebből le fogja szűrni, hogy nem kicsit tetszik. Vissza mosolygott, nagyon édesen. Azóta van ez, hogy egyáltalán hozzám szól.
Nemigen szoktam keresni a tekintetét, nagyon zavarban vagyok olyankor, sőt még néha el is fordulok. Meg még egy nagy probléma ami szintén az én hibám, hogy ha csak elsétálunk egymás mellett mond valamit, bármit, akkor néha olyan nem érdekelsz stílusban felelek neki. Nem is értem miért, mert legszivesebben ott helyben megcsókolnám. Igazából ha beszélünk 90%-ban ő szól hozzám. Csak apróságokat. De persze semmi olyasmit, ami miatt azt hihetném, hogy esetleg érdeklem. Persze amilyen vagyok néha nem is csoda.
Félek persze attól, hogy azt mondja, hogy nem érdeklem. De így nem lehet élni, hogy akármilyen helyes édes aranyos fiúval megismerkedem, csak arra gondolok, hogy miért nem vele vagyok most?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!