Miért sírnak a csajok, hogy nem találnak normális pasit, ha közben bunkó gerinctelen srácokkal vannak együtt állandóan? :D

Na, ez a kérdés is az idióták játszótere lett. :) Gratulálok.

Szerintem titeket minősít az, hogy 0%-os a komim, ahol leírtam, hogy ha bunkóba botlottam, elhagytam, és normális fiúval vagyok együtt.

Talán kicsit tapasztalni kellene, és aztán okoskodni. Ti pont azért vagytok egyedül, mert nem vagytok "normálisak".

Egy igazi kedves, tisztelettudó, rendes srác baromira nem ilyen.

Tipikus iskolapéldája annak, hogy a rendes álarc mögé bújva ugatja valaki azt, hogy "a nőknek" ez meg az kell, pfejj így bunkók, úgy bunkók ezek meg azok, közben pedig közük nincsen a "rendes srác" fogalmához, egyszerűen azért nem kellenek senkinek, mert pl. élet-impotensek, szociális problémákkal küzdenek, esetleg frusztráltak, gusztustalan mód keserűek, rosszindulatúak, vaktában ítélkezősek...stb. (kinél mi)

Az pedig egy már-már filozófiai kérdés lehetne, hogy kinek mi a "normális", és mi alakítja az egyének igényeit és eszmerendszerét, párválasztási preferenciáit, de ez nem az a társaság, aki ennek a fejtegetéséből bármit is felfogna.

17:22

Mondd, a te pasid milyen tekintetben normális? Azt mondod, nem úgy, ahogy a "liba" mondta. Tehát a külső, a szexuális vonzerő nálad nem fontos. Vagy megint hazudik valaki...?

A 20-asnak igaza van... :) A legnagyobb gond a nők társfüggése és önbizalom hiánya... Nem is egyszer tapasztaltam már ezt személyesen is.

Egyébként meg pasiként ne próbáld meg megérteni a nőket, nem leszel rá képes. :D

Bed Of Roses is él azzal az ordas csúsztatással, amikor az okot felcserélik az okozattal.

Állítása: "egyszerűen azért nem kellenek senkinek, mert pl. élet-impotensek, szociális problémákkal küzdenek, esetleg frusztráltak, gusztustalan mód keserűek, rosszindulatúak, vaktában ítélkezősek."

A valóság ezzel szemben az, hogy a fent felsorolt negatív dolgok nem EREDŐI a kudarcnak, hanem a KÖVETKEZMÉNYEI

Tehát tinédzserként minden srác egyforma lelkesedéssel és naivitással indult neki a csajozásnak. Mindenki azt hitte, hogy neki is sikerülni fog. Aztán az évek alatt kiderült számukra, hogy mik a valódi preferenciák a lányoknál. Persze, a normális viselkedés is szempont, ha a pasi már átment a külsős szűrőn. Ugye?

Ezért aljas dolog felcserélni az okot az okozattal.

22-nek:

külsőleg tetszik nekem/megfogott, de nem volt az esetem előszörre, és objektíven tudom, hogy nem az a fajta, akiért a buta libák csorgatják a nyálukat. Nyilván vonzalom nélkül nem megy semmi... inkább úgy értettem, hogy én a normálisat nem úgy értem. Hanem amikor azt mondom, hogy a párom normális, vagy amikor azt mondtam anno, hogy normális pasit szeretnék, az alatt nemcsak azt értettem, hogy tetsszen.

Egyébként ő hihetetlen mód intelligens, segítőkész, megértő, folyamatosan kedveskedik (pedig nem nagyon tehetős, de szervezi a programokat, meglep apróságokkal), humoros, figyelmes, folyton érezteti velem, hogy tetszem neki...

# 24

Csúsztat a nénikéd macskája unokatestvérének a cumisüvegének a gazdájának a p.öcse.

Jól tudom, hogy bizonyos dolgok következménye az, hogy a hozzád hasonlók ilyenek lettek. De ez csak szánalmasabbá tesz! Véleményem szerint egy értelmes, érzelmileg egy bizonyos szintet megütő ember nem ilyen ostobán reagál a csalódásokra.

Én is kaptam annyi mocskot az emberektől, hogy reggelig tartó kiselőadást tudnék tartani, mégsem lettem ilyen soha. Nem azzal kellene foglalkozni, hogy általánosíts, meg keresd, hogy kit lehet hazugsággal vádolgatni, hanem azzal, hogy megtaláld, és értékeld a tisztességes embereket.

Én is ezt tettem, és lám, meg is találtam.

Mert a nők elképesztően felszínesek és önzők. Csak a jól kinéző, pénzes pasasoknak adnak esélyt, mivel mindegyikre akad 10 fiú, valahogy mindig azt választják akinek a legtöbb pénze van/legjobban néz ki...

Az arrogáns, kötekedő, türhő taplóállat nekik a "domináns alfahím", mert hát olyan férfias. Pár napja személyesen is meggyőződtem erről, amikor a nyílt utcán fényes nappal a kedves pasas emígyen szólt élete szerelméhez: "fogd be a pofádat ribänc, ne magyarázzál, csöveskva..." és hasonlók. Az ilyen nőket egy szikrát nem sajnálom, megkapták az alfahímüket, lehet örülni neki. Amit kapnak, mind az övék legyen.

" Nem azzal kellene foglalkozni, hogy általánosíts, meg keresd, hogy kit lehet hazugsággal vádolgatni, hanem azzal, hogy megtaláld, és értékeld a tisztességes embereket."

Ez így elsőre jól hangzik. De az eredeti kérdésre nem válasz.

Az általánosítás szükségszerű dolog, ha társadalmi jelenségekről akarunk beszélni. Hiszen sem időnk, sem módunk nincs arra, hogy egyenként leírjuk minden ember hozzáállását az adott témához. Tehát aki azt mondja, hogy "ne általánosíts!!!" az a kis számú kivételre való hivatkozással nem akar tudomást venni egy jelenség létezéséről, egy jól érzékelhető tendenciáról.

Szóval az általánosítás az egyetlen mód, hogy erről a témáról (is) beszélni tudjunk.

A konkrét kérdésben a félreértésnek az lehet az oka, hogy

amikor a csajok azt kiáltják: "nincs egy normális pasi sem!" akkor a klasszikus értelemben vett rendes/normális pasikban kigyullad a WTF lámpa, hogy ők bizony itt vannak, és mégis miről beszélnek a csajok? Gondolják ők.

Itt lép be a normalitás/rendesség kétféle szintje.

A pasik azt hiszik, hogy az általuk képviselt emberi normalitás elégséges ahhoz, hogy párkapcsolatba kerüljenek egy lánnyal. Hiszen a lányok mondják, hogy nekik "csak" egy normális, rendes pasi kell.

De akkor mégis miért nem találnak egymásra ezek az emberek?

Mert a normális viselkedés bár nagyon is szükséges, de nem elégséges feltétel egy párkapcsolathoz a nők számára. Tehát hiába vagy emberileg normális pasi, ha kinézetre nem ütöd meg a normális (szexuálisan vonzó) szintet a nőnél.

Látható, hogy a rendes/normális pasi létezésének 2 szintje van.

A kinézetbeli normalitás felülírja a viselkedésbeli hiányosságokat. Ezért vannak sokszor a normális pasir vágyó nők a nagyképű pasikkal. Mert még mindig jobb egy szexuálisan vonzóval, mint egy közömbös normálissal.

Persze az a női törekvés világos és érthető, hogy a külső és a belső normalitás egyszerre legyen meg. De kompromisszumot kötni csakis a külső normalitás javára szoktak.

Normális viselkedés, stílus = szükséges, de nem elégséges egy párkapcsolathoz. Kompromisszumnak helye nincs.

Megjelenésbeli normalitás, szexuális vonzerő = feledteti az egyéb hiányosságokat. Kompromisszumokra jó alap.

Ha mindenki átlátná ezt, akkor nem lenne ennyi félreértés.

Ámen.