Kinek van kedve ismerkedni egy olyan férfival akinek 23 évesen nem volt még tartós kapcsolata, buta, nincs munkahelye és nincsenek barátai sem, mert nem tud barátkozni még a neten sem? Mondhatnám azt is, hogy nem az életre születtem.

"buta, nincs munkahelye és nincsenek barátai sem"

Nos, ezen mind lehet változtatni.

1. tanulni mindig lehet

2. álláskeresést sem tiltja a törvény

3. barátokat is könnyedén lehet szerezni, amennyiben teszel érte

Hagsúlyozom: amennyiben TESZEL ÉRTE. Annak, hogy önmagadat leamortizálod és a földdel teszed egyelnővé semmi, de semmi értelme.

Good luck.

Fiatal vagy szóval sokat változtathatsz a gondolkodásodon, nincs veszve a világ.

Barátokat találhatsz a neten, csak sokat kell keresni őket. Munkát majd találsz, manapság senki se talál könnyen, szóval se lehet kifogás, ha próbálkozol találni. Az, hogy nem volt tartós kapcsolatod az pedig nem számít. Hol a probléma? csak kitartóan kell lenni és próbálkozni. Előbb utóbb sikerül, csak ne legyél ennyire negantív, mert a negatív gondolkodás miatt, nem látod meg a lehetőségeket és ami adódna azt is elszalasztod.

Rossz a marketinged. Abból amit írtál, abból nem csak az derül ki, hogy lúzer vagy, hanem, hogy az időd nagy részét önsajnálattal töltöd. (Bocsi.)

"Kinek van kedve ismerkedni egy 23 éves magányos farkassal, aki az igazi szerelmet keresi?" vagy "egy 23 éves visszahúzódó sráccal, aki szereti a kalandregényeket, igényes rock zenét és a sci-fi-t?" vagy valami hasonló. Jobban hangzik, nem?