Különcként mit kezdjen az ember magával?

összehozott a sors valakivel, aki hasonlít rám, és teljesen megért... mellette meg tudok nyílni teljesen. nem különcként kezel, hanem különlegesként. megfelelő ember kérdése.

21l

Sajnos én sem tudom a választ.

Ha párt keresel, akkor erre kell valahol nyitnod. Hobbik? Tanfolyamok? Ilyesmi.

a szerelem az csak úgy jön magától felesleges keresni

a helyedben inkább attól félnék, hogy nem jön össze majd vele

Én még regényt se olvasok, és a zene is csak úgy érdekel, hogy benyomom, mialatt Farmville-zek vagy itt olvasgatok, vagy ha nem vagyok lusta hangulatban, az érdeklődési köreimről olvasok cikkeket. Esetleg futásnál is megy a zene, de akkor is elgondolkozom közben.

Én is introvertált vagyok, de mondták már azt is, hogy extrovertált.

Odamegyek emberekhez, és dumálok hozzájuk, közvetlen vagyok. De nagyon megválogatom, kikkel. Én is olyan embert keresek, mint én, mert elegem van abból, hogy elemeznek, meg akarnak változtatni, diagnózisokat állítanak fel rólam, sajnálnak, hogy ilyen vagyok stb... Olyan embert még nem találtam, aki valóban olyasmi, mint én, így egyrészt látnám, hogy mégse vagyok különc, másrészt lenne valaki, aki nem akar megváltoztatni és nem jósolja meg, hogy depis leszek és sz*r életem lesz.

Engem sajnos kb. mindenki ismer. Az a gond, hogy félek, hogy mi lesz, ha menet közben derül ki, hogy másról, máshogy gondolkozom, más az értékrendem, mint az elfogadott. Ezért rögtön elmondom. Ez nagy hiba, de nem tudom megállni.

Nagyon jól elvagyok egyedül. Mondjuk így nyáron 5 nap társaság után kell 3-4 nap, amikor egyedül vagyok, futok, úszok, interneten olvasgatok, fotózni megyek, rejtvényezek és közben az érdeklődési köreimmel kapcsolatban gondolkozom.

Valahogy nem érzem jól magam az "össznépi rendezvényeken", a bulikban, koncerteken, kocsmában, szórakozóhelyeken. Sokszor próbáltam már megfogalmazni, hogy miért, és nem ment. Az se biztos, hogy gát van bennem. Egyedül a cigit vetem meg, inni én is szoktam, nem is mindig annyira mértékkel :D, a vizipipát is szeretem és hangulatosnak tartom. Mégis, az olyan társaságban vagyok csak el, ahol az emberek fele iszik, ők is keveset, senki se cigizik... Viszont ezek a társaságok zártak, alig lehet új embert megismerni.

Amiatt, hogy furcsa is a zenei, filmes és regényes ízlésem, meg alig olvasok, filmezek egyáltalán, még kevesebbnek érzem magam.

Kevert is vagyok...

Pl. mondták, hogy extrovertált, és bizonyos szempontokból igen, pl. azért is öntöm ki itt a szívemet szerintem. Ugyanakkor elvagyok egyedül 4, akár 5 napon át, végig elfoglalom magam, nem hiányzik a társaság...

Szóval a szerelem nem tudom, hol fog rámtalálni. :D Eddig aki legalább abban hasonló, hogy szintúgy különc, az ronda konkrétan. Aki helyes, az laza, fiatalos, "átlagos".

21/L