Ezt nevezik igazi szerelemnek?

Nem tudom mi ez az érzés. Éreztem már ilyet, de ennyire még nem. Megismertem egy fiút pár napja. Éppen nyaraltunk a családommal, amikor megláttam. Megfogott benne valami. Aztán rá egy napra megkérdezte, hogy nem ülök-e oda mellé. Azt hittem ott helyben esek össze annyira örültem. Tétováztam egy kicsit, aztán lassan odaültem mellé. Reszkettem. Nem tudom miért, de reszkettem. Hallgattunk. Aztán rám nézett, és egy gyönyörű mosolyt villantott rám. Megkérdezte a nevem. Én is az övét. Elkezdtünk beszélgetni. Egyre jobban beleszerettem. Aztán nem láttam többet. Azóta sírok. Van egy csomó a torkomban, ami nem engedi, hogy boldog legyek. Mert ő nincs velem. És nem is lesz. Soha. Minden nap sírok. Van egy kép a fejemben, róla. Amikor rám mosolyog. Nem tudom elfelejteni azt a pillanatot. És azóta csak rá gondolok, semmi másra. Sírok, napok óta. Este lefekvés előtt, reggel ébredés után, napközben. Soha többet nem láthatom. Pedig szerettem. Ezt nevezik szerelemnek?

13/L