Ezek szerint jobban bejöttem volna a csajoknak még tiniként, amikor félénk, visszahúzódó, tipikus lúzer srác voltam?

Az a problémám, hogy mostanság, kb. lassan két éve, hogy akítvan próbálkozom lányoknál lényegében kevesebb vonzalmi jelet kaptam, mint félénk, elérhetetlen lúzerként, amikor ovlt olyan szép lány, aki hátrafordult utánam többször is, ha elment a közelemben, sőt egyszer még rám is mosolygott. A barátnője is, ha meglátott folyton mosolygott meg nevetgélt és jelzett a csajnak, hogy látott. Persze én sosem hittem el, hogy tetszettem egy szép csajank, főleg, hogy rondának tartottam mindig is magam, azóta meg is kaptam már szép csajoktól, akiknél bepróbálkoztam, hogy ronda vagyok, nagy az orrom meg látom én, hogy sok csajnak egyáltalán nem jövök be, így nem is szoktam nagyon erőltetni utána már az ismerkedést. Hiába kezdeményezek már manapság, ha nincs lány, akinek bejönnék külsőre. :/

Fura mód hiányzik a félénk, visszahúzódó, nyomi időszakom, amikor még legalább ott volt a remény, hgoy van lány, akinek én kellek, most meg pont fordítva, hiába kezdeményezek, nincs lány, akinek kellenék. :/