Valaki van közte tek, aki már csinált tetkót és ''tűfóbiája'' van?

Jelen. :)

Véradáson még kísérőként is ájulás szélééig képes vagyok felstresszelni magam. :D Véradásokat már jobban bírom, mert sajnos az elmúlt évben sokszor volt rá szükségem, így mondhatni hozzászoktam - már nem ültet le minden alkalommal a nővér, hogy úristen, jól vagyok-e... :D

Vérrel kutyabajom, szimplán a tűtől borulok ki ennyire, de már gyerekkorom óta. Meg mondjuk én a fájdalomtól is parázok, de az már más kérdés. :)

Elég hosszú ideje terveztem tetoválást, végül idén szántam rá magam. Párom lelki támogatásként kísért el, meg végig szorongathattam a kezét, ez nekem piszok sokat segített. Bár utána panaszolta, hogy nem sok ép csontja maradt... :D

Egyébként annyira nem is volt durva, mármint mikor már dolgozni kezdett rajtam a tetováló, akkor már nem igazán számított, hogy tű, meg hát a gépben nem is durván fest, mint egy vérvételes gyilkos szerszámok. :)

Szóval nem mondom, hogy a fóbiám megszűnt volna tőle, de túléltem és megérte. :)

Szia!

Én is hasonló "problémával" küzdök, szinte az összes vérvételnél és másfajta szurkálódásnál rosszul voltam, de szerencsére eddig sosem lettem rosszul, mikor tetoválást csináltattam (pedig már vagy 15 van :)). Szerintem a tetoválásnál azért nem gázos a szitu, mert ugye az nem az érbe megy, meg egy tetoválógép kinézetre sem olyan mint egy "orvosi szúrószerszám".

Remélem tudtam segíteni!

19/f