Hogy lehet ezt elviselni?

ÁH, hát ilyen függőségem pont nincs, de általában ugyanaz az alapja az összesnek. Valami lelki nyomor, ezt kéne kigyógyítani. Mitől szorongsz, milyen rossz emléket akarsz meg nem történtté tenni, ilyenek.

Van egy jó könyv a függőségről: Máté Gábor: A sóvárgás démona - esetleg

Vagy még inkább pszichoterápia...

A leggyakoribb ok, ami kiválthatja ezt az érzést azaz önbizalomhiány.

Gondolj csak bele, állsz a tükör előtt és nem tetszik a karod. Lehet, hogy nem is tudatos, egyszerűen csak negatív vagy semleges érzést vált ki.

Aztán kapsz egy új tetoválást a karodra. Imádod a mintát, oda vagy az elkészítési módjáért, jól érezted magad a tetoválónál.

Akárhányszor bele nézel a tükörbe és meglátod az új tetoválàsod elfog egy pozitív érzés. Szereted ahogy kinèzel, ha nem is mindenhol, de ott azon a testreszeden imádod.

Aztán szépen lassan hozzászoksz. Már nem gyönyörködsz benne minden nap, sőt néha már el is felejted, hogy van. És pár hónap múlva hiányozni kezd valami, mégpedig az elégedettség saját magad irányába.

Tudatalatt, hónapról-hónapra pedig kialakul a hiány konkrétan az új műalkotásért.

Ezen úgy lehet valtoztatni, hogy megpróbálod máshol kielégíteni a pozitív érzéseket saját magad tükörképében.

Sportolj, testápolózz, menj el fodrászhoz, próbálj pár havonta megújulni.

Foglalkozz magaddal, kívül-belül.

Ha elégett leszel magaddal, nem fog hiányozni.

De ez csak egy átlagos, leggyakoribb kiváltó ok.

Egy tetováló