Lányok, tisztában vagytok a saját szépségetekkel?

Kislányként folyamatosan negatív visszajelzéseket kaptam, természetesen a körülöttem lévő lányoktól. De mivel mást nem hallottam, így én elfogadtam azt, hogy ronda vagyok. Kb gimnázium-egyetem óta viszont csak pozitív véleményeket hallok a külsőmről, nagyon sok férfinak tetszem, aminek hangot is adnak. Ennek ellenére nem tartom magamat egy szépségnek. Már tisztában vagyok vele, hogy nem vagyok ronda, és az átlagnál is jobban nézek ki, de különösebben tényleg nem gondolom, hogy nagy szám lennék.

Szóval szerintem az énkép kialakulásában nagy szerepet játszik az, hogy gyerekként mit hallunk. Valamint én úgy gondolom, hogy sokan csak úgy tesznek, mintha rendkívül magabiztosak lennének és azt hinnék magukról, hogy hű de szépek, közben viszont pont az ellenkezőjét érzik. A többi viszont, aki max átlagos de topmodellnek hiszi magát, egyszerűen csak buta.

Szerintem tisztában vannak vele, azért rakjak ki közszemlére az árut. Persze minden második lány álszerénykedik és azt mondja hogy nem tartja magát szépnek, de azért a combját-fenekét-mellét jól kipakolja... pontosan tudják a lányok, hogy mire indulnak be a fiúk.

A kérdésed második része tényleg érdekes. Én magam is úgy voltam vele, hogy amíg nem volt kialakult ízlésem, meg annyira nem adtam magamra, addig sokkal szebbnek gondoltam magam, mint miután elkezdtem nagyon komolyan edzeni. Addig én is azt hittem, hogy a fiúknak minden mindegy, csak csupaszon legyen -és a visszaigazolásokat bőven meg is kaptam- ezért bátran kiraktam a narancsbőrös, pufi combomat és a formátlan pocimat. Amióta nagyon tudatosan edzek és táplálkozom, százszor szebb a testem, azóta már nem érzek rá "kényszert" hogy vadásszam a bókokat a kihívó öltözködésemmel, talán ezért tűnhet úgy kívülről, hogy a szebb testű nők kevesebb önbizalommal rendelkeznek? Ilyenkor már nem számít, hogy lássák, mert én pontosan tudom, hogy jó nő van a visszafogott ruha alatt. Ilyesmikre gondolsz?

Tisztában vagyok az előnyeimmel és a hibáimmal is. Van, ami tetszik magamon, van, ami nem.

Szerintem sokan tisztában vannak saját szépségükkel, egyszerűen csak imádják sajnáltatni magukat. Pl. amikor egy vékony lány mondogatja, hogy jaj én olyan kövér vagyok. De tudja, hogy vékony, csak szeretné hallani, hogy másik is dicsérik. Biztosan valamilyen komplexusuk van és nagyon vágynak a megerősítésre. Ez a helyzet a szépséggel is és az önmaguk kritizálásával.

A másik meg az lehet, hogy valakinek a külsején kívül más értéke nem nagyon van, ezért arra fordítja minden figyelmét.

Én átlagos kislány voltam, gimiben nem voltam plázacica. Aztán egyetemen már nagyon magamra találtam: szőke lettem, az alakom ugyanolyan maradt, vékony vagyok, nagy a mellem, alacsony vagyok.

Inkább azt mondanám, egyre jobban tisztában vagyok vele, hogy hogyan lehet kihasználni a szépségem, és mire lehet használni azt. Pl. hogy kedves vagyok, udvarolgatok embereknek, szórakozom, mindenkinek dobok egy kis gyöngyöt.:)

27N