Lehet szepre kissebiteni a mellet?

[link]

[link]

Telefonon kérdezd meg.

hegyes valószínűleg már sosem lesz, de az eredeti alakhoz nagyon hasonlóra és a körülményekhez képest feszesre meg tudja csinálni jó plasztikai sebész. ha extra nagy a melle (G kosár felett) TB finanszírozza a műtétet. amennyiben nem, állami kórházban 220-230 ezer ft körüli, magánkórházban 400-450 ezer ft körüli árakkal ajánlatos számolni.

arra számíts, hogy mivel egy T-alakú bemetszés segítségével vágják ki a felesleges bőrt ill. távolítják el a mirigyállomány egy részét, maradnak hegek. ezek egy év elteltével, ha optimális a sebgyógyulás, fehér, vékony vonallá válnak. ha komplikáció adódik, elhalhat a mellbimbója, vagy rosszul hegesednek a varratok és esztétikailag nem lesz olyan szép, plusz korrekciós műtétet is kell végezni. a sebfájdalom nem erős, műtét után két héttel vissza lehet térni a munkába. a mell érzékenysége változhat (egyes esetekben érzéketlenné is válhat), de ez többnyire átmeneti, és 2-3 hónap elteltével normalizálódik.

ha az elsődleges szempont, hogy a mell melltartó nélkül is szép formát mutasson, jelentős javulást lehet elérni. csodát nem kell várni és felesleges is, az eredeti állapotot nem tudják visszaállítani.

20:52-nek:

ez nem törvényszerű. persze, nyilván minden férfi (és nő) alapjáraton kívánatosabbnak tart egy feszes, fiatal, vonzó testet. aki mást mond, az hazudik. viszont nemcsak egyféle spektruma létezik a kapcsolatoknak, sőt. én évekig szenvedtem a mellem formájával és méretével, aztán jött valaki, aki leszarta a sirámaim, és minden szeretkezéskor körbepuszilgatta. akkor meg már nem elkeseredettségemben bőgtem, hanem azon, hogy lehet, hogy valaki ennyire szereti a nagy és csúnya melleimet. aztán rájöttem, hogy nem a melleimbe szerelmes, hanem belém. meg kell találni a megfelelő embert. valóban nem könnyű, de nem lehetetlen. ne félj a szüléstől, sem a következményeitől. egyrészt ha _téged_ bántani fog, hogy esztétikailag nem olyan a tested, mint volt, azon lehet majd javítani. akár plasztikai műtéttel. olyan társ viszont, akinek te vagy fontos, sosem fog ilyesmiért szólni, legfeljebb támogat egy műtétben, ha úgy döntesz, hogy neked szükséged van arra, hogy újra teljes életét tudj élni.

én sokáig lenéztem azokat a férfiakat, akik így vagy úgy, de megalázták a nőket azzal, hogy elhidegültek a testi változások miatt. aztán rájöttem, hogy nekem nem tisztem más életét, vonzalmát felülbírálni, valószínűleg ott már nemcsak a testi vonzódással volt gond, sokkal inkább az érzelmekkel. azért írtam le a kérdezőnek mindenféle személyes kommentár nélkül (holott voltak/vannak ellenérzéseim) azt, amit tudtam mellkisebbítésről, mert nem látok bele az életébe, nem tudom miért alakultak úgy a dolgok, ahogy, és őszintén szólva különösebben nem is érdekel. senki nem tartozik felelősséggel a másik életének alakulásáért.

Értelek és köszönöm! Jó látni, hogy valaki még tud hinni ebben a dologban, ilyen körülmények között is.

Akkor már csak az a feladatom, hogy megtaláljam magamnak azt az embert akiről beszéltél. :)