Van olyan, aki házasság alatt vállalkozott mellnagyobbításra? Mit szólt hozzá a férj?

Én ismertem egy ilyen nőt. A férje otthagyta, mert zavarta a "műmell."

En meg akarom csinaltatni mert szules utan nagyon csunya lett.Akarunk majd meg babat szoval csak utana de nekem kifejezetten orul neki a parom sot o javasolta mert mindig elegedetlenkedtem persze o igy is szeret de nekem ez nagy trauma....

ismerek :) és a nő sokkal jobban szereti magát és ez a férjnek is tetszik, hogy látja, hogy a felesége boldog és, hogy elfogadja magát... nekem, ha lesz rá lehetőségem megcsináltatom... de ne feledd, hogy magadért tedd és gondolkozz rajta sokat mert olyat is ismertem, aki megbánta.. én már 4 éve készülök rá :) egyszer össze fog jönni bizom benne... :)

Szoptatás után rendbe fogom tetetni a melleim. Nem lesz műmell, meg semmi szilikon, csak felvarrás. Ennyi kell ahhoz, hogy a férjemnem újra szép legyek, és ne egy szottyadt laposmellű, szégyellős, kisebbségi komplexusos nő, csak azért, mert szültem, és elcsúnyult a mellem.

Ismerek olyan házaspárt, ahol sor került ilyen műtétre. A férj örült neki nagyon, de hogy őszinte legyek, inkább a feleségének állt volna jól.

En megcsinaltattam szülesek utan. Csak annyi szilikon lett beletetve ami muszaj volt. 75B-s volt szüles elött, mütet utan 85A-s lett. Nekem az volt a bajom vele, hogy nagyon csunyan megerezkedett, inkabb hasonlitott egy tejes zacskohoz, mint egy nöi mellhez.... Teljesen termeszetes es nagyon szep munka. En nagyon nem bantam meg, a ferjem meg örül neki, hogy vegre kepes vagyok elfogadni magam es nem csak zsak ruhakat hordok....

Én is nagyon szeretnék, eddig minden barátomnak elmondtam, hogy számítson ra később, h saját zsebből meglesz.

Én. Mindig utáltam a kis melleimet, így nem volt kérdés számomra, hogy meg fogom csináltatni, csak időpontot nem találtam sose, mert mindig volt valami, ami miatt nem fért volna bele 2 hét kényszerpihenő, plusz 4-6 hét pihenés. Így mikor kitűztük az esküvőnk időpontját, úgy döntöttem, nem halogatom tovább, már az új cicikkel akartam menni ruhapróbára. Nyáron volt az eljegyzés, következő nyárra volt kitűzve az esküvő, ősszel meg is volt a műtét. A férjem nem szólt hozzá semmi különöset. Örült, hogy örülök nekik. Ő szerette az icipici melleimet is, de mindig is tudta, hogy engem zavarnak, és sosem titkoltam, hogy egyszer műtétet akarok, szóval nem érte őt meglepetésként. Lebeszélni sem próbált, mert tudta, hogy felesleges, de mindig megerősített benne, hogy ő így is imád. De tetszik neki a végeredmény, szerencsére. :) Nem lettek hatalmas melleim, A kosárból (sokszor az A-s melltartó is nagy volt rám, elállt) C kosaras lett, de B kosaras melltartóm is van, mert van, amikor az csinosabban áll, de azért a C a jellemzőbb. Nem akartam óriás melleket, csak a testalkatomhoz illőt. És pánt nélküli ruhám volt az esküvőn, pedig ezt ugye nem ajánlják nagy mellre, de rajtam nagyon jól mutatott (minden beképzeltség nélkül, de ha nem állt volna jól, természetesen nem választok ilyen ruhát), szóval tényleg nem lettek nagyok. Szerintem az a ritkább, hogy egy férfinek válóok legyen az, ha valaki megműtteti a mellét, vagy bármi más testrészét. De az ilyen férfi után nem is bánkódnék egy percig sem, ha elhagyna.