Belevágnátok ebbe a helyembe?

Ha orvosira jársz, akkor okos lány lehetsz.

Erről a mellműtétről mégis úgy gondolkodsz, mint egy buta liba.

És egyébként egy csomó pasi van aki a kismellű vagy épp semmi mellű csajokra bukik. Itt a gyakorin is külön rajongó tábora van a kismellű csajoknak:)

És ahogy egyeske mondja, majd megnő az, ha anyuka leszel.

Második érti szerintem, írta is, hogy semmi mellű. Első vagyok és nekem nem kis mellem volt, hanem nulla, azaz 2 pattanás, mint egy tinédzser fiúnak vagy egy 5 éves kislánynak.

Szoptatásnál akkora lett, mint Pamela Andresonnak, kis túlzással.:) És 35 éves voltam akkor, nyilván ha előbb szülök, előbb lett volna mellem, de ez van, ezt valószínű megköszönhetem a semmi melleimnek, hogy nem mertem belevágni ismerkedésekbe.

Ha így visszagondolok, lett volna így is fiú, aki megkörnyékezett, kifejezetten jó pasik is, de mindenkit ellöktem, meg amúgy is csak egyet akartam, és amikor ő nem jött össze, nem kellett vagy 10 évig senki. De őt is többek közt azért taszítottam el, mert úgy gondoltam, egy ilyen nulla mellű lányt nem szerethet és csak szamár lennék neki a ló helyett. Mondjuk tényleg az lettem volna, de ez más kérdés.

Hát nehéz döntés, ha nem veszélyeztetné a szoptatást, akkor se biztos, hogy megcsináltattam volna, mert valahogy úgy vagyok ezzel, hogy csalás, nem genetikailag vagyok jó nő. hanem van két műanyagom.

Nem tudom miért érzem így, mert amúgy a fogaimat is nyilván megcsináltattam, ha letört vagy ilyesmi, de a melleimmel úgy vagyok, ezt dobta az élet, ez vagyok én.

Amúgy mióta van egy kis mellem és önbizalmam, nagyon is sok férfinek tetszem. De jobb lett volna ezt a korszakot huszonévesen megélni.

Nem tudom, veszélyesnek is tartom. Lehet, hogy én gondolkozok rosszul.