Mit vegyek fel legjobb barátnőm ballagására ilyen helyzetben?

Ja és talán hosszú szárú zoknit vegyél, ne vastagot most.

Ajándék kis csokor hosszú szárú fehér virág. Ballagásra család szokott ajándékot adni, és otthon.

Utána lehet adni valami személyes emléket, ami nem hiányzik, és nem fáj oda adni.

A lehetőségekből gazdálkodtam. Kettő egy blúzzal leszoktam tudni, hogy alkalmi az esemény. Soha nem szóltak vagy néztek meg. Temetésre persze nem mennék farmerban, de színházban sötétkék farmerban és fekete bakancsban sem éreztem kilógva magam. Ballagáson is voltam, pont Converesben és kék farmerben fekete blúzban, nem én voltam a kivétel csak a kisebbség egy tagja.

Én szoktam vinni ajándékot, de nekem több pénzem van, és ahogy láttam, aki tőlem kapott, egyik sem nem "nagy szatyorral", vagy ment haza. ;)

Pedig elit gimnázium volt, és farmerrel nem voltam egyedül a lányok közt - Lehet pont azért. ;)

Boka ne villanjon ki egy sport cipőből azért írtam a hosszú zoknit - és belegondoltam a helyzetébe. Sok volt ismerősöm itt Pesten tanult tovább, persze hogy meghívnak, legyen kortárs is ott - és még nem szóltak érte, hogy a kisebbségbe tartozom, abba aki nem annyira konformista, és nem vagyok ezzel egyedül.

Persze a fekete balerinacipő, még inkább, a szép fekete magassarkú, és térdig érő fekete szoknya, és fehér vagy fekete blúz az elegáns és hagyományos. De ha bemész ma már, - én csak mint hostessként is - egyeztetni sportcipőben, egy ötcsillagos szálódába nem szólnak, és sok vendég is a bőrtalpú cipőjűek közt abban van. Fellazultak a határok mára a világban, -más téren, és értelemben nem annyira- például a fizetésben nem. Ezért megéri még vonatozni is egy hétvégi munkára. És a munka az szent. Német, angol nyelvtudás meg van, akkor ezt is mellé teszi az ember, azért is van kosztümöm, sőt még magassarkú cipőm is, ott van ha kivétel ott lennék, a lapos talpú de elegánsban is. De hostess is visszanézve, húsz éve talán még csak körömcipőben volt. Nem tudom biztosra egy évvel rá születtem.