Ez jó hozzáállás? Vagy ez egyáltalán normális?

A vásárlási szokásaimmal (és nem szokásaimmal) kapcsolatban akartam kérdezni.

Akármilyen hülyén is hangzik,de néha vagy félek vásárolni,vagy sajnálok pénzt adni dolgokért.

Tudni kell,hogy amúgy nincs állásom,és ilyesmik,hanem a szülemtől kapok pénzt.Tulajdonképpen zsebpénz.A vásárlással kapcsolatban pedig az az érdekes,hogy mindig eldöntöm,hogy valamit,ami megtetszett megveszem,de aztán mégsem veszem meg.És,tulajdonképpen gyűjtöm a pénzem,hasznos dolgokra.Viszont,néha hajlamos vagyok azt hinni,hogy pl. 2000 forint elköltése sem jó ötlet,mert ugyebár kevesebb lesz a gyűjtögetett pénzem.De,aztá meg mindig rájövök,hogy pár ezer forint miatt nem fog összedőlni a világ.A másik,hogy legfeljebb 3000 forintot tudnék (akarnék) egyszerre költeni,mert az nekem pl. sok lenne,hogy 4-5 vagy nem tudom mennyi ezret költsek egyszerre.

Szóval,ha meglátok valamit,nem veszem meg (csak nagyon ritkán),ugyanakkor utána eszembe jut az is,hogy ennyi jár magamnak is.

Szerintetek ez normális,vagy nekem valami vásárlási "fóbiám" van?

Még azt írnám le,hogy ha pl. szüleimnek veszek ajándékot,akkor nem szoktam rá sajnálni a pénzt,de amúgy akkor is odafigyelek,hogy ne menjen el 10000 forint pl.