Miért vesznek meg mindent a nők, utána+a jófogason és az olx-en+hirdetik horror áron?

Mire az ember hozzájut egy-egy tényleg bevált darabhoz (legyen az ruha vagy műszaki cikk) addig sajnos végig kell próbálnia olyan darabokat is, amik nem biztos, hogy aztán be fognak válni. Erre mondják, hogy tanulópénz. A boltban (pár perces próbával) nincs arra lehetőség, hogy igazából kitapasztald, be fog-e az válni. Utólag már tudja az ember, mi az, ami igazán bevált, de mindig lesznek olyan dolgok, amire rájön, hogy inkább mégse kellett volna megvenni.

Nőkről: Ha végre több év keresgélés után egy helyen akadt egy ruha, ami pont jó minden szembpontból, tetszik (nem olyan egyszerű ám egy nő ízlésébe beletalálni), azt meg kell venni, mert ha vacakolsz, akkor elviszi más, soha nem veszed már meg, nincs belőle másik háromezer. De két hét múlva valami csoda folytán találsz egy még jobb darabot abban a kategóriában. Azt is megveszed. Akkor mért járnál a csúnyábbikban, ha még szebbed is van már? Nem fogsz abban járni. Akkor azt eladod...

A nők ruházkodásának jelentősége túlmutat azon, minthogy ne fázzanak benne. Az egy verseny egymás közt. Aki nem elég jó benne, azt lesújtó tekintettel méri végig a többi. Na pontosan ugyanolyan ez, mint amikor a hapsik méregetik a konditeremben, kinek hányas már a karja. A nők a szépségükkel versenyeznek, és ebben a harcban a pénz nem számít... Ezért érzed úgy, hogy a nők - saját anyagi lehetőségeikhez mérten - aránytalanul sokat vásárolnak.