Miért nem tetszik az sokaknak, ha valaki megengedheti magának hogy márkás ruhákba járjon? Miért kell valakibe belekötni azért, mert mondjuk nem hajlandó betenni a lábát egy kínai boltba?

ha emellett normálius vagy, barátságos és barátkozol a csorokkal is akkor nem tudom. ha beképzelt is vagy akkor nyilváűn azért.

de mindenkiben kell vmi rosszat találni. ha csoro azért ha gazdag azért, ha kitünö tanulo azért, ha buta azért, ha görbe az orra azért... hidd el ha más lennél akkor is találnának benned valamit. gondolom tini vagy. pár év aztán már senkit se fog érdekelni.

Te engedheted meg magadnak, vagy a szüleid pénzéből vásárolsz? Nem mindegy.

A legtöbben nem irigyek, csak nem szeretik, ha a gazdagok lenézik őket. Főleg, ha nem ők dolgoznak meg a cuccok áráért.

"Te engedheted meg magadnak, vagy a szüleid pénzéből vásárolsz? Nem mindegy.

A legtöbben nem irigyek, csak nem szeretik, ha a gazdagok lenézik őket. Főleg, ha nem ők dolgoznak meg a cuccok áráért."

Szerinted hány 13-18 éves dolgozik meg a saját ruháiért? Azért ez egy kicsit abszurd elvárás. Amúgy sincs munka az országban, de ők majd suli mellett gályáznak, nem?

Szerintem meg lényegtelen, hogy saját maga dolgozik-e meg érte, vagy a szülei. Egy normális szülő mindent megad a gyerekének, amit tud. Ez a természetes. Ha nekem gyerekem lesz, amit tudok megadok neki.

Ha tetszik, ha nem, ez az igazság. Lehet lepontozni, akkor is ez a normális hozzáállás.

Nekem is sokan beszóltak már, hogy azért tudok klímát, erős számítógépet, márkás ruhákat venni, mert a szüleim támogatnak. Igen, nem tagadom. Akkor is normálisabb embernek tartom magam, mint sok munkatársamat, akik fizetés után azzal nagyfiúskodnak, hogy mit isznak a kocsmában. Ők ám a nagylegények. Fizetés előtt 3 nappal meg már kajára sincs pénz. Akkor már mindjárt nem nagy a pofájuk.

Monhja azt valaki, hogy nincs igazam.

Mert irigyek valószínűleg, vagy azt gondolják a másikról, hogy hencegni akar a drága ruháival. Biztos van ilyen is.

Tény ha valaki gyerek, nem tehet róla, hogy a szüleinek mennyi pénze van. Ha valaki magát tartja el, az már más. Valaki nem szeret ruhákra költeni, inkább költ autóra, nyaralásra, cigire. Aki ilyen, ő neki szóljon be senkinek. Ha pedig nincs pénze, az is lehet átmeneti állapot, nem kell magát leírnia senkinek, mert épp nem engedhet meg magának olyan ruhát, amit megvenne ha lenne rá pénze.

"Képzeld én már 16 évesen mentem gályázni ahogy te mondod és nem csak azért hogy legyen cipőm de hogy legyen mit enni..."

Gondolom az se most volt. Mindenesetre ha nem éheznénk én tuti nem várnám el a gyerekemtől, hogy suli mellett melózzon. Persze egyetemen már más, ha ott belefér az idejébe, hát menjen, meg nyáron diákmunkára, de jó hogy nem azt mondod, hogy örüljön hogy enni kap egyáltalán.

Az, ha valaki márkásban jár, és ezt természetesen és normálisan teszi, akkor semmibaj vele.

Ha vinnyog, fanyalog, kiröhög bárkit, aki nem így tesz, akkor paraszt.

Hogy te melyikbe tartozol, az ennyi alapján eldönthetetlen.

Ha valaki nem beképzelt és nem vág fel vele akkor semmi gond. Észre sem venném a márkás ruháit ebben az esetben...

Az mondjuk gáz ha alapból elítéli a kínais cuccokat, mivel azok pont ott készülnek ahol a márkásak is. Pont ugyanazokban a gyárakban, ugyanazok a kis kínai munkások irányításával, csak más megrendelésre. De persze nyugodtan adj ki a márkajelzésért 10ezer ft-ot, biztos megéri ám.