Miért ennyire kétszínű? Vagy normálisak a reakciói?

Nos..17 éves lány vagyok,aki imádja a csajos holmikat,csajosan öltözködni és miegymás.(:

A barátnőim folyton megdicsérnek ,ami nekem néha önbizalmat ad néha pedig , elcsodálkozom rajta,de persze mindig jól esik a dicséret.(:

Természetesen sosem vagyok magammal teljesen elégedett,mint ahogy senki sem..:( De egész elfogadom magam,mert megcsinálom a hajam kiválasztom a ruhámat és a kis kiegészítőimet szóval elvagyok.(:

Nem panaszkodhatok,mert a fiúk is érdeklődnek felém..ellenben van egy "barátom" vagyis inkább osztálytársam (lány) aki folyton folyvást csak szapul..

Szeretek szűk szárú farmerben járni és nagyon szeretem a cicanadrágokat is..mondhatni nagy mellem van,amit én nem szeretek,más lányok pedig elmondásuk szerint örülnének neki..egyáltalán nem vagyok beképzelt sőt..még csak elkényeztetett sem..mégis mindig lenézően viselkedik velem,ha cicanadrágban és csizmában megyek..azt mondják csak az irigység teszi..én viszont nem tudom mi a baja velem..régen nagyon jó barátok voltunk..de ez megszakadt mivel elhangoztatta azt a mondatot,hogy"hát még a csávóm is a csöcsödet lesi,meg a segged mer annyira kirakod "bazzmeg" csak nevetni tudok rajtad..én soha nem öltözködnék ilyen nevetségesen...."

Mások azt mondják irigység..és az hogy neki nincsen se ruhája se semmije csak utálatoskodik..viszont a mellem nem szoktam "kitenni" hordok kivágott felsőt..de soha nem teszem ki vagy "nyomom" fel a nyakamba..

Szerintetek ?