Mi volt az a legfeltűnőbb vagy extrémebb ruházat amiben elmentél bulizni?

Alapvetően elég extrém vagyok, de este, pont “buli időben” szoktam visszafogni magam. Valami V-kivágású, de nem közszeméremsértő miniruha, vagy fekete farmer, felső és bőrdzseki, bakancs - egy átlagos buliszettem így néz ki.

Általában ilyen helyekre egyedül jövök-megyek vidékről a fővárosba. Aki “falkában” vonul, annak tényleg könnyebb dolga van, de még csak az kéne, hogy valami elmebeteg szatír rám támadjon.

Egyébként ilyen élményem magán a helyszínen soha nem volt, - akkor van bennem félelem ezzel kapcsolatban, amikor már visszafelé tartok a sötétben.

Volt szerencsém olyan undormányhoz, aki egy benzinkút előtt elhaladva szólított le, és közben röhögve kitárta egy kisbusz ajtaját. Volt annyi eszem, hogy nem reagáltam a “mennyire szép vagy” kijelentésére, és gyorsan eltűntem onnan.

Szóval, igen: tudom, miről beszélek.

#

én 29f vagyok, de nem értem, minek járkálnak lányok egyedül éjszaka a sötétben

és ezt a "bulit" sem értem, egyszerűen nem értem, miért jó az, hogy egy sötét dobozban bent vagy, mozdulni nem lehet, sötét van, szinte fülsüketítően üvölt a zene, egy sör 10x-es áron van, és mindenki ugrál le-föl órákon át

én ebben nem látom a szórakozást, élvezetet, számomra ez semmit nem ad

nőként hozzájön, hogy rengeteg részeg, félrészeg taperol a sötétben és meg akar d.ugni.

annyira fontos, annyira jólesik az a kis figyelem-morzsa a trógerektől?

nem értem

számodra mit ad? -azon felül, hogy te is láthatod, baromi veszélyes az éjszaka

magyarázd el kérlek

#3: 2. vagyok. Kezdjük ott, hogy az utóbbi egy évben kezdtem el ellátogatni pár alter koncertre, egyéb rendezvényre, ami egyébként egészen idáig nem volt több pár alkalomnál. Egyébként jóval később, mint a kortársaim (22 vagyok.) Azt sem tudom, ezeket nevezhetem-e igazán bulinak, mert pl. diszkóban, tipikus, tuc-tuc vagy r*bancpop zenét játszó helyen, ahol tényleg arra megy ki minden, hogy a kis csitrik seggrészegségig vedelik a vodkát, meg mindenki fűvel-fával smárol, még életemben nem voltam. Ilyen helyekre nem is tervezek menni, egészen más a stílusom és az értékrendem.

Az egész életemet bezárva töltöttem, a közvetlen környezetemben pedig még csak hasonló embereket sem ismerek, ezért eljárok, és abban bízom, hogy idővel kapcsolatot is építhetek.

Normális emberek vettek körül, családias volt, senki nem akart taperolni. Volt olyan hely, ahová még családok is jöttek gyerekekkel. Fűnek, drognak a híre sem volt ott. Még beszélgettem is pár emberrel, akik annak ellenére, hogy full idegen voltam, ez pedig nagyon jól esik, mert a való életben nagyon kevés interakcióm van hasonló érdeklődésű korombeliekkel.