HOgyan kell elfogadni, ha egy barátnő/családtag sokkal szebb nálatok?

Keress olyan dolgokat, amiben jó vagy, amik boldoggá tesznek, és foglalkozz azokkal.

Amúgy a szépség nemcsak mulandó, hanem relatív is. Ami szerinted szép, más szerint lehet elfogadható vagy taszító is.

Leginkább sehogy. Saját tapasztalat..:)

Én úgy bírkózom meg vele, hogy mivel tudom hogy nem vagyok szép, gátlástalanul viselkedek, és extrémruhákba járok. Igy kapok annyi figyelmet, mint az aki szép.

Egyébként pedig nem értek egyet az elsővel, a szépség nem ízlés kérdése, igenis vannak olyan nőkférfiak, akik a világ bármely pontját szépnek számítanak.

Én szerintem alapvetően szép vagyok, de hát még így is vannak nálam szebbek, egész pontosan az összes barátnőm ilyen. Valamiért így jött össze, szokták is mondani, hogy milyen szép barátnőim vannak :)

Ami nálam megoldja ezt a kérdést: egyszerűen fel se merül bennem, hogy versenyezzek velük. Néha sikerül úgy öltöznöm, úgy sminkelnem, hogy jobban nézek ki, mint ők, ez megnyugtat, hogy én is szép vagyok, az összes többi esetben meg nem foglalkozom a dologgal. Ha mégis eszembe jut, akkor arra gondolok, hogy "ja igen, de a múlt héten én mennyivel jobban néztem már ki a sárga ruhámban" vagy ilyesmi.

Pont az a lényeg, hogy ne bújj el, ne foglalkozz vele, hogy szép. Foglalkozzanak vele a pasik! :D

És pont ez lesz benned vonzó, hogy nem foglalkozol ilyenekkel :)

Egyrészt a szépség relatív. A csajom mindig panaszkodik, hogy a abrátnője sokkal szebb nála. Erre csak annyit szoktam mondani, hogy számára lehet, de számomra nem. Kinek mi a szép.

Másrészt a szépség nem minden. Sokkal fontosabb, hogy a személyiséged szép legyen. Hiába gyönyörű valaki, ha egy üresfejű liba, nem szívesen közelednék hozzá.

F/27

A családtagokat nem válogathatod össze, de a barátaidat igen. Ha ez számodra akkora tragédia, amit nem tudsz feldolgozni, másokkal barátkozz.

Ez mindig így lesz és nem tudom hogy lehet feldolgozni.

Nekem is van olyan barátnőm, aki gyönyörű, de pl. a magánélete tragikus, mert csak kihasználják a pasik, így inkább én sajnálom őt, nem pedig irigylem.

25, L

Hát semmiképpen ne úgy, hogy utálod a másikat az irigységed miatt és ezt ki is nyilvánítod valamilyen formában. Ez nagyon áttetsző és nagyon szánalmas. A környezetemben talán egy szebb lány van nálam (és nem azért mert nagy az egóm), az egyik munkatársnőm, de ő pl. annak nem tetszik annyira, akinek én. Én őt nem szeretem, de nem a kinézete miatt, hanem mert egy önző p*csa, aki mikor idekerült azt hitte, az övé a világ. Tévedett. :)

Amúgymeg tényleg lehet mindenki szép. Stílus kérdése. Engem sokan nem szeretnek a falumban, vagy irigyek, mert egyedi ruháim vannak és hozzá még az arcom is szép. Sokszor szólnak pl. be, mikor szoknyában vagyok, hogy "jaj de csinos vagy". A hangsúlyt meg képzeljétek hozzá... De mondjuk városban nem tűnnék ki ezekkel a ruhákkal. Vagy épp megdicsérnek (mint múltkor egy eladó). Közegtől is sokminden függ.

Itt van olyan nő, aki tök szép lehetne, ha adna magára és nem az utcai árusoktól vásárolna tömegnadrágot egy csinos turkálós ruha helyett (ár ugyanott van), de helyette inkább leszólja minden nőiesebb társát. Szánalmas nem? Mint az is, mikor ott állsz a legjobb ruhádban, de a munkatársad nem téged dicsér meg, hanem a másik kettőt, csakhogy idegesítsen, vagy megnyugtassa a lelkét, vagy nem is tudom. Ez is szánalmas... Úgyis az "nyer", aki ÖNMAGA és EREDETI!

Én is tudom magamrol hogy szó szerint ocsmány vagyok. Ezért fogom magam és a lehető legextrémebben öltözöm, hogy megbotránkozást keltsek az eleve se szép külsőmmel. Mindenki szebb nálam szinte, életemben eddig össz-vissz 2 embert tudok mondani, aki nem. Tudom kompenzálni, de elfogadni nem. De ezt igyekszem nem kimutatni. Szépnek nem is gondolnak, de megnéznek...

Néha örülök neki, hogy kifejezetten csúnya vagyok.