Túl szépnek látom magam, pedig valahol tudom, hogy nem vagyok az. Mit tegyek?

Kiskoromtól kezdve körülbelül tavalyig erős önbizalomhiányom volt, utáltam magam, ha elmentem egy kirakat mellett, mindig megnéztem, hogy milyen szörnyű vagyok, és hogy mennyire teljesen az ellentéte vagyok az egyik gyönyörű osztálytársamnak. Milyen kövér vagyok, a hajam ronda, a fogaim sárgák, a szemem unalmas...

Aztán elmentem abból a közegből, és azóta mintha kicseréltek volna, túlságosan is szépnek látom magam, úgy gondolom ez már önteltség. :( Például teljesen komolyan rosszul esett, hogy nem mondtak semmi dícséretet barátnőim a külsőmre, amikor találkoztunk. Ez azért nem normális. :D Meg minden nap belenézek a tükörbe és látom, hogy milyen szépen csillog a szemem, stb. De valahol mélyen tudom, hogy ez hülyeség. Nem szeretném visszakapni az akkori érzéseimet, csak egyszerűen elégedett szeretnék magammal lenni és pont. Az lenne a legjobb, ha nem is érdekelnének a külsőségek. Mit tehetnék?