Egy kis luxus a hétköznapokba?

Sosem éltünk valami jól, de ha szerény keretek közt is, mindig megvolt mindenem.

Amikor elkerültem koliba, akkor úgy éreztem, az otthonom ehhez képest maga a mennyország (a dolgok anyagi részét tekintve).

A fűtést nem viszik túlzásba, nincs melegvíz, szörnyen kemény az ágy, rossz a zár a szekrényeken, és hasonlók. Ezen persze nem lehet változtatni.

Sajnos sokszor megesett, hogy nem volt mit ennem, a ruháimat hétvégente a mosdóban mosom, és sosem telik új cuccokra (a ruháim nagyrésze örökölt, és 5-10 éves).

Nem járok sehová, maximum sétálni, ha épp van egy kis időm.

Egészen elvoltam a saját kis életemmel, és igyekeztem kihozni belőle a maximumot.

A csavar ott jön, hogy a vőlegényem meghívott magához Németországba az ünnepekre.

Én már azon elámultam, hogy mosógép, melegvíz (és kád, nem csak zuhany), és főtt kaja (ráadásul főzhetek).

Voltunk moziban (ahol én kb eddigi életem során max 5ször), jégkorcsolyázni, étteremben...szóval, csupa olyan hely, amerre én eddig még nem jártam. És még vásárolhattam is, gyönyörű üzletekben.

Megbeszéltük, hogy nem ajándékozzuk egymást karácsonykor, mert nekem nincs pénzem, mégis meglepett egy igen drága parfümmel.

Nekem azelőtt elképzelésem sem volt róla, hogy így is lehet élni. (Mármint nem csak a négy fehér falat látod magad körül a szobában, nem fázol meg a zuhany alatt, nem repesel a boldogságtól, ha elbújva találsz egy instant levest a szekrényben).

Hogy lehetne egy leheletnyi luxust csempészni a hétköznapokba?

20l