Kerültetek már kinos helyzetbe azért mert magassarkú volt rajtatok?

Hát egyszer beszorult a tetőfedél 2 rácsa közé és le kellett ülnöm levenni a lábamról és szétfeszegetni a rácsot,szerencsére még a lépcsőház ajtóba.

Másodszor tőből letört a sarok páromba karoltam,idiótán sétáltam ez is szerencse hogy utcánkba voltunk már kb 5 perc telt így el:)

Volt hogy vettem egy gagyi cipőt aminek a sarka billegett nos abba is érdekes volt menni mint aki beszart kb.

Igen :D

Nálunk olyan a lagzi (mivel kis faluból származom eredetileg), hogy a násznép végigvonul a művháztól a polgármesteri hivatalba. Nincs messze, de lassú nászmenet, hátul zene, és ilyenkor a falusi nép kiáll a járdára nézelődni, meg bámészkodni, és némán ítélkezni :D

Na, és én mentem a 13 centis csodacipőmben, amivel nem lett volna gond, csak nem vettem számításba, hogy a falusi úton olyan kátyúk vannak, mint az árok. Sikeresen beleléptem egybe, és ha édesapám nem fog meg, hasra vágódok az utca közepén a fél falu előtt. Így is ciki volt mondjuk, hogy bukdácsoltam :D

Nem.

Béla 49

A legborzasztóbb magassarkús élményem az egyik érettségim napján történt. Egy elég messzi iskolába kellett mennem, szóbeli nyelvi érettségire, gondoltam felveszem a ballagásra vásárolt magassarkúmat, mert az csinos. Reméltem, bírja majd a lábam valahogy, hiába fájt már a ballagáson is. Úgy voltam vele, csak szokni kell, meg most amúgy sem ácsorgok majd benne órákat.

Hát a nagy frászt! :D Hazafelé menet már annyira fájt a lábam, hogy sántikálva tudtam csak menni és bőgtem, annyira görcsölt a lábam. Megfordult a fejemben, hogy leveszem, de akkor már csak pár percnyire voltam a házunktól és nem akartam tönkretenni a harisnyámat.

Azóta inkább lapos cipőkben mászkálok, és ha mégis magassarkúra kényszerülök, mindig van nálam egy kényelmes váltócipő.