Nem cserélnék senkivel, mert szeretek "én" lenni?

Ezt inkább "én tudatosságnak" nevezném,látod hogy vannak hibáid de tudod hogy ettől nem vagy kevesebb,szerintem ennek kéne a természetes állapotnak lennie.

Nagyon helyes, ha így látod, mindenkinek annyira kellene szeretnie magát, és elfogadnia magát, hogy ne akarjon más lenni. :)

Ezen én is pont a napokban gondolkoztam. Hogy tudom, hogy vannak nálam szebbek, de valahogy nem akarnék velük cserélni, pedig nyilvánvalóan tényleg szebbek mint én, de mégsem adnám semmiért a saját testemet. Mert ennek már minden apró hibáját ismerem, tudom mim szép, mim nem, és nekem is nagyon fura, hogy vannak akik simán cserélnének másokkal ha lehetne.

Érdekes, én is így vagyok ezzel, pedig tisztában vagyok azzal, hogy milyen hibáim vannak. De igyekszem a legjobbat kihozni magamból, és így alapvetően elégedett vagyok a külsőmmel. Minek olyanon aggódni, amin úgysem tudunk változtatni?:)

Én ezen a héten jutottam el arra a megállapításra, hogy nem cserélnék senkivel, pedig én nagyon önbizalomhiànyos voltam, és elmentek pszichologushoz, meg sokat olvastam bibliát és ez egy hosszú folyamat volt, de rájöttem, hogy így boldog vagyok ahogy vagyok, a sajat problemaimmal, azok is az enyemek, azokra is szeretettel nezek, mert azokat mindent azert hoz elem az elet, hogy tanuljak belole.