Szabadulni akarok ettől az érzéstől, de hogyan?

Hú, hát nagyon elkeseredettnek látlak... De valamennyire tudok veled azonosulni. Röviden leírom az én helyzetem és hogy most mennyivel jobb :)

Nekem is van egy barátnőm, ő 14 éve van mellettem jóban és főleg rosszban. Csinos lány, rá is állandóan tapadtak a pasik, még 13-14 évesen is, én meg örültem, ha 16 évesen rám néztek :D Ezt egyébként én nem bánom, mert így is csináltam hülyeségeket, hát még fiatalabban. Na de mindegy is, érthetően ez nem az én önbizalmamat növelte (akkor). Most leszek 20 éves. Állíthatom, hogy sokkal több szem tapad rám, mint eddig valaha. (Ez egyébként marha zavaró is tud lenni, főleg, hogy még nincs valami nagy önbizalmam.)

Változtatni azonban ilyen hozzáállással nem tudsz. Hidd el nekem. Ezt nagyon kell akarni és úgy is lehet, hogy közben nem veszíted el a barátnődet. Nálunk egyébként úgy alakult, hogy még a barátnőm kért el tőlem ruhákat meg tippeket a végén, hogy mit hogy csináljon :D De hát ezt csinálják a lányok, nem? :)

Amit én csináltam. "Kivettem egy napot." Csak én, senki más nem volt aznap. Emlékszem még arra is, hogy szombat volt :D Leültem a tükröm elé, írtam egy listát, ami tele volt olyan mondatokkal, hogy "Erős akarok lenni. Szép akarok lenni. Kihozom magamból a legtöbbet, stb.", tehát csupa motiváló mondat. Mikor először csináltam, kb. hülyének éreztem magam, de hidd el, nem az számít ki mondja, hanem hogy magadban mondod a tükörben és igenis számít ez. Végig néztem magamon és arra jutottam, hogy olyan nincs, hogy valaki lehetetlen eset. Csak tényleg minden előnytelen volt rajtam :D Azt mindig is tudtam, hogy az orrom egy lehetetlen eset, de hát ha ez van, mit lehet csinálni? Nem azt kell kiemelni... Ott van, ott van, de inkább kiemelem egy picit a szemem, plusz szőlőzsír a számra, egyből nem az orrom van főszerepben. A hajamat megtanultam kezelni (az a tipikus idegesítően göndör voltam mindig), most már oda jönnek szó szerint tapogatni, hogy igazi-e :D Bújtam a szépséglapokat nővérem gyűjteményéből és az interneten is mindenféle blogot néztem, kifejezetten tiniknek is, rengeteg mindent.

Ott láttam képeket is.

Akkor jöttem rá, hogy a jól öltözés nem abból áll, hogy a legdrágább pólót veszed fel a legdrágább cipővel. Attól jóóóóval egyszerűbb. Egyszer csak beszereztem egy hosszú láncú nyakláncot, akkor kezdtek bejönni. Felvettem a létező legegyszerűbb szerelésemhez és valami csodát művelt... Utána vettem valamit megint (nekem sincs sok pénzem, mégsem látszik). Csak bele kell nyúlni a jó anyagba/színbe. Én ezt bevallom, hogy képekből lestem el, de ha ráérzel, már nem is kell semmi több. Megtanultam, hogy nekem a színek nem előnyösek, egyébként sem éreztem jól magam bennük. Egy ideig győzködtem magam, mert mások is színesben jártak. De csak el kellett volna fogadnom, hogy nekem nem az a jó. Most, hogy ezt felfogtam, sokkal előnyösebben nézek ki.

Mindent lényegében csak el kell fogadnod. Nem küzdeni az ellen, amiről úgysem tehetsz (pld. nem szereted a füledet vagy szádat, lábadat bármit...). Hát fogadd el, keress valami mást ami viszont tök szép rajtad. Egy szempillaspirál is csodát tud művelni. Olyan meg nincs, hogy semmi nem szép rajtad, ezt felejtsd el, mert hülyeség.

Tudod, hogy nézek ki? 155cm vagyok 19 éves létemre és 44kg. Kicsi a cicim, nagy az orrom. Hát ha mindig ezeken kattogna az agyam, tuti mindenki csak ezekre figyelne. De ha te nem rágódsz rajta, szó szerint senki nem fogja ezt tenni. Ezek bemagyarázások. Semmi több. Senki sem tökéletes, de az visszataszító, mikor valaki csak ontja magából a negatívumot, hogy ez se jó rajtam, az se jó.

Nagyon sok emberrel kapcsolatba kerültem, akár csak beszélgetés szinten is azóta, hát senkitől nem kaptam negatív megjegyzést. Sőt, az előnyösség minden. Ha az van és igényed is van rá, nyerő lehetsz.

Szürke kis egérből, ami voltam, odafigyeléssel és alapos elemzéssel mostanra egészen másvalaki lettem :) Sokkal vonzóbb lettem, úgy, hogy közben sosem voltam kihívó vagy idegesítő, hangoskodó, fontoskodó. Mindenki szerint a legfőbb erényem a kedvességem. Az, hogy mindenkihez van türelmem. Egy ilyen hozzáállással nem csak kezdetben van esélyed valakinél, ezzel tartod meg őt/őket! :)

Ami még dobott az önbizalmamon, hogy eljárok mozogni. Irtózom a konditerem/fitnesz/tánc-dolgoktól, mert nincs önbizalmam oda bemenni. De így is eljárok futni és lépcsőzni pld. Nem minden nap, de legalább minden másnap. Egy héten 3-4-szer. Vagy biciklizem. Megkérheted a barátnődet is, hogy kísérjen el :) Én a barátommal járok, akivel 2 éve vagyunk együtt :) Pont akkor találkoztunk, mikor kezdtem kibontakozni és még időben lecsapott rám :))

Úgy jobban ráveszed magad a mozgásra, ha eljársz valakivel. Sokat dob ám a közérzeteden :)

A negatívumokat meg egyszerűen felejtsd el. Nem kellenek, csak lehúznak. Mindig lesz olyan időszakod, mikor jobb passzban leszel, de lehet, hogy nagyon rosszul fogod magad érezni. Akkor se engedj ennek. Ha kitartasz, célt érhetsz. Abszolút igaz, hiszen itt vagyok én is példának :)

Én drukkolok neked! :)