Hogyan legyek normális, lányos lány? Meg lehet tanulni nőnek lenni? Lent magyarázat.

Megpróbálom röviden elmondani, hogy mi a problémám.

Van három bátyám, nincs lánytestvérem, a családban sincs velem egykorú nőrokon, és anyukám csak nagyon minimális mértékben követi az ilyen "nőcis" dolgokat, ezért nem volt kitől megtanuljam az alapvető dolgokat. Úgy érzem, én sokkal inkább fiúnak voltam nevelve, mint lánynak (három fiú után nem csodálom), és egyszerűen nem tudom, hogyan kellene lánynak lennem akár kívül akár belül.

Mivel alapból anyukámnak nem ilyen "csajos" a stílusa, és ráadásul három fiú után jöttem a családba, ezért engem abszolút nem nevelt lányosan. Kiskoromban rövid hajam volt, a ruháim sem voltak azok az igazi lányos ruhák, aztán amikor nőni kezdtem, szinte sosem beszélt velem női dolgokról, amik szerintem fontosak lennének, aztán például nem vitt el melltartót venni, a menstruációról is csak a legminimálisabban beszélt, nem mondta, hogy "kislányom, kozmetikushoz kellene menned, hogy szép legyen a bőröd, és fodrászhoz, hogy jó legyen a hajad", a smink eszébe sem jutott, satöbbi. Sosem éreztem úgy, hogy tudnék vagy kellene vele női dolgokról beszélni, ha meg akartam tudni valamit, amit szerintem más az anyjától tud meg ilyen korban, ilyen fórumokon és oldalakon jártam utána... Szinte mindennek.

Szóval ezért sosem tanultam meg, hogyan kell nőnek lenni, amiben én felnőttem, nekem az volt a normális, és egy ideig nem is foglalkoztattak ezek a dolgok, de amikor ráébredtem, hogy valójában mennyire nem vagyok nőies, addigra már az összes barátnőm "profi módon volt nő". Van fodrászuk, kozmetikusok, tudják, hogyan kell sminkelni, körmöt festeni, hogyan ápolják a bőrüket, arcukot, körmüket, hajukat, értenek a divathoz, jól öltözködnek és természetesen lányosan viselkednek.

Nem arról van szó, hogy plázacica szeretnék lenni vagy ilyesmi, nem akarok átesni a ló túloldalára, hanem tényleg arról van szó, hogy inkább fiúnak érzem magam, mint lánynak, és nem tudom hogyan legyek nő, se kinézetre, se viselkedésre. És azt hiszem, ez is hozzájárul ahhoz, hogy még sosem volt pasim. Hiába mondják, hogy sokan a fiús lányokat szeretik, én nem olyan értelemben vagyok fiús...

Például nem tudom, mégis milyen fodrászhoz kellene járnom, kozmetikusnál sem voltam soha, azt sem tudom, hogyan kellene nekifognom a sminkeléshez, nekem ez mind kínai.

21 éves vagyok, hogyan tanuljam meg, hogy legyek nő?

Lehet, hogy kívülállóként ez nagy hülyeségnek tűnik, de nekem erről az a fura hasonlat jut eszembe, hogy olyan ez, mint a beszéd. Beszélni mindenki megtanul egészen kicsi korában, észre sem veszi, és tudja használni, de ha valakihez nem beszélnek, és csak később hall beszédet, az csak nagy küzdelmek árán tud megtanulni beszélni, vagy egyáltalán nem... És én félek attól, hogy már sosem fogok megtanulni "beszélni"