Miért nem fogadom el magam?

Velem is ugyanez van. Sz*rkupacnak tartom magam, egy hányadéknak. Abszolút nem tetszem magamnak. Viszont sikerült nagyjából elfogadnom a hozzám tartozó külsőt, mert rájöttem, hogy a kesergés nem segít, és végülis senki sem tökéletes, és attól még, hogy én nem tartom magam szépnek, más láthat annak. A külső nem elsődleges szempont, a haverokat sem azalapján válogatjuk. Szerintem addig, amíg nem kapsz naponta "Juj, de bányarém vagy!" jellegű megjegyzéseket, nincs miért aggódni.

kell egy hapsi aki szeret, és elfogadtatja veled önmagadat. egyből minden ilyen gondod megoldódna :)

Én egy időben nagyon szerelmes voltam egy olyan lányba, aki csúnyának és dagadtnak hitte magát. Aztán összevesztem vele, valami hülyeségen. Szerintem nagyon szép volt, de ő nem akarta elhinni nekem. Aszem még most is szeretem. Na mind1. Bár én meg attól féltem, hogy engem tart majd rondának. Am fura ez a szépség kérdés. Én pl olyan lányokat is szépnek szoktam tartani, ami másnak meg nem tetszik. De van valami, ami megfog abban a bizonyos lányban és onnantól kezdve meg őt tartom a világ legszebb lányának. Gondoltam elmondom az érzéseimet, elvégre sztem valami ilyesmire lennétek kíváncsiak.