Miért nem látom a harmóniát?

Hát..velem is ugyanígy van.

Mindenki másképp lát, ahogy mi látjuk magunkat. Viszont én annyit megtanultam az emberektől, hogy nem szabad mindenkinek elhinni amit mond. Nem akarlak letörni. De lehet a te barátaid nem ilyenek.

Mondjuk én is inkább előbb észreveszem magamon a hibát, mint más. Eddig mindig pozitív jelzést kaptam, de úgy őszintén nem tudok már hinni senkinek se. :D

Szerintem te is önbizalomhiányban szenvedsz ugye?

Azért mert másokkal sokkal elfogadóbbak tudunk lenni, mint saját magunkkal szemben.

Mindenki önmaga legnagyobb kritikusa - szerintem ezért vagy a hibáidra kiéleződve.

Nem tudom hány éves vagy, de szerintem ezt az ember kinövi:)

Nem tudom, de ez engem is nagyon zavar.

Én pl. a legtöbb emberen nem veszem észre a hibákat.

Ha valakinek nagy a szája vagy ferde a szeme vagy érdekes arcvonásai vannak arra gondolok, nahát milyen különleges, jó, hogy nem átlagos.

És őszintén mondom nem látom csúnyákat őket.

Magamon viszont... állandóan a nagy orromat nézem. MOndjuk nekem tény, hogy malacorrom van szóval nem csak beképzelem. Ennek ellenére még csak az apám csúfolt ki emiatt.... (pff, no comment...)

Mások arcán valahogy mindig észreveszem a "harmóniát", sokszor arra gondolok jó, hogy valakinek pl. nagyon vastag ajkai vannak mert ez illik a szemeihez.

A saját arcomon viszont nagyon ritka amikor úgy látom, hogy viszonylag arányos.

Hmmm.. nem tudom. Remélem azért változni fog, és nem fogom magam egész életemben így látni.