Miért van az, hogy tükörben szépnek látom magam, viszont a rólam készült képeken meg rondának? L

Mert a tükörben tükrözve látod az arcod, a fényképeken pedig úgy, ahogy mindenki más lát.

Te a tükrös arcodat szoktad meg.

A fényképek is torzítanak. Egyáltalán nem mindegy, hogy az adott embert milyen kamera-pozícióval, milyen szögből fotózol le.

Én nagyon alacsony vagyok, de mellben erős, éppen ezért amatőrök általában borzasztó képeket csinálnak rólam. Pedig arányos vagyok, és tudok dekoratív is lenni, de mindenkinél vannak egyéni tényezők, amiket figyelembe kell venni. Mert ha valaki felülről fotóz, az megrövidíti a végtagjaimat, ha portréfotót akarnak készíteni, akiben még a mellkasom egy része is látszik, úgy nézek ki, mintha 20 kilóval több lennék, mert a testem legszélesebb pontján vágják el a képet.

Ennek semmi köze a tükrözéshez.

A tükörben egy "élőképet" látsz, a fényképen meg egy pillanatképet. Amit a tükörben látsz, az természetesebb, a fényképre viszont általában rákészül az ember, így az általa visszaadott kép nem fog annyira természetesnek tűnni.

Illetőleg lelki problémák is torzíthatják az érzékelésedet.

Pedig a jobb-bal oldal tükrözése a jelenség oka. Mindenki arca asszimetrikus, többé-kevésbé, de mindenkié. Ha tükrözöd, a megszokott helyett apróságokban eltérő pofát látsz, meg sem tudod fogalmazni miért, de másnak látod. Érdekes játék képszerkesztő programmal elvágni egy arcot függőlegesen a közepén és a bal, majd a jobb oldalt egymásra tükrözni: akár két teljesen eltérő pofa lehet az eredmény.

Kisebb mértékben lehet ludas a fényképező geometriai torzítása, adott helyzetekben.