Fiúk! Mit gondoltok a lábon, illetve karon a szőrről?

#55 vagyok

Miért ne lehetne egy olyan kapcsolatban szevedély, ahol a külső nem elsősorban számít? Egyébként értem, hogy az emberek nagy része idős korára éri el ezt az állapotot, de nem lenne sokkal szebb az élet, ha nem kellene folyamatosan azon aggódni, hogy vajon tetszel-e a partnerednek, nem működnének sokkal jobban a párkapcsolatok, ha nem kellene félni attól, hogy a szőrös lábad, egy hajfestés vagy plusz 10 klió miatt elhagy a párod? De!

#62

"Miért ne lehetne egy olyan kapcsolatban szevedély, ahol a külső nem elsősorban számít?"

Nem mondtam, hogy nem lehet, de sokaknál csak idős korban válik jellemzővé (és ez valószínűleg így lesz, amíg csak az emberi faj nem alakul át valamiféle kizárólagosan lelki vagy digitalizált létformává).

Amúgy meg nem értem, a külsőnk nem valami bűnös és érinthetetlen dolog. Egyáltalán nem szorongok miatta, hogy a párom vágyában a külső is fontos. Ha valami tartós gondja van a külsőmmel, nem azzal kezdi, hogy elhagy, hanem egyszerűen szóba hozza, én pedig megbeszélem vele, mit tudok tenni úgy, hogy a megoldás nekem is elfogadható legyen. Ha konstruktív, nem pedig bántó, akkor nem bántódok meg rajta, elvégre nekem is fontos, hogy a párom vonzónak lásson, sőt szeretem is magam vonzónak érezni. Egyébként bármilyen más párkapcsolati problémáról is beszélhetnénk: mivel mindkettőnknek fontos a kapcsolat, bármi gondunk van, biztos, hogy amennyire csak lehet, a megoldásában gondolkozunk, nem pedig összecsomagolásban.

Hát én nem látom mindig mindentől függetlenül ugyanolyan szépnek a párom (persze azért olyan emberrel jöttem össze, akit a legtöbbször szépnek látok). Igen, másféle összetevőkből jön össze a vonzalom a szerelmeddel, mint random emberrel, bár ebben is nagyok az egyéni különbségek, valakinél a szex majdhogynem független a szerelemtől.

Egyébként nem is kell, hogy egyformán működjünk. Ilyen bonyolult idegrendszernél, mint ami az embernek van, nem csoda, hogy nagyok az egyéni eltérések.

"Amúgy meg nem értem, a külsőnk nem valami bűnös és érinthetetlen dolog."

Nem bűnös, de ha nőként bántanak a külsőd miatt, azt jobban a szívedre veszed, mert egész életedben azt hallod, hogy a férfiaknak az kell.

11 évesen kinevetnek a fiúk, ha van lábszőröd vagy hónaljszőröd. Pedig nem is vonzódnak hozzád, nem a szexualitás az alapja, hanem a társadalmi szabály, hogy a nő legyen szőrtelen. Nem mondom azt, hogy a fiúkat nem bántják, sőt, vannak olyan dolgok, amiért a fiúkat jobban bántják. De az nem a külső. Már tiniként azon aggódtam, hogy lóg a mellem, és hogy kell ezért bocsánatot kérnem (!), mielőtt levetkőzöm. Hallasz olyanokat, hogy salátapunci meg babapunci, és totál szégyent érzel, ha nem felelsz meg. (Nem tudok hasonló péniszbesorolást.) A média mindenféle férfit tol eléd, akiket az emberek nem piszkálnak, ugyanaz nőben rögtön a külseje miatt kap sértéseket.

Úgyhogy amikor nőként azt kapod meg, hogy "ez jobban tetszene" olyantól, akinek nem kell, hogy "babafütyije" legyen, akkor az elég önbizalomromboló.