Megbántátok hogy rövidre vágattátok a hajatokat? Miért éreztétek akkor úgy, hogy jobb lesz a rövid?

Engem a fodrász beszélt rá. Azt mondta, hogy sokkal változatosabb, többféle frizurát lehet belőle csinálni, fiatalosabb, vagányabb... én meg hittem neki. Hiba volt. Semmit nem tudtam vele kezdeni. Állandóan elaludtam, és ha egy kicsit is nőtt, már bénán állt.

Úgyhogy átestem a ló túlsó oldalára, most derékig ér a hajam :D

3 alkalommal volt, 2x nem bántam meg, 1x igen.

Amikor megbántam, az kicsi koromban volt, mert anyámnak fixa ideája volt, hogy mivel allergiás vagyok, az jobb lesz, mert beleragad a hajamba a pollen (omg)... és vmi sufni fodrásznál voltunk, az meg levágatta gombára, mert mást nem tudott rövidet. Úgy néztem ki, mint egy fiú, mert alapból nincs sztem nőies arcom.

A másik 2 alkalommal nem bántam meg. Egyszer azért kellett vágatni, mert hullott... akkor olyan szinten ritkult alul a hajam (felül meg nőttek a pihe hajak), hogy ilyen proli bundesliga hajra hajazott, kritikán alul nézett ki. Muszáj volt vágatni belőle. Amúgy a frizura maga sem lett rossz, egyedül a rövid és félhosszú közötti időszakban nem tudtam vele mit kezdeni.

2. alkalommal egyszerűen untam a hosszút és nyárra nem akartam magamra egy tonna hajat, mert izzadós vagyok, levágattam állig érőre, akkor a növesztéssel sem volt gondom, és nem állt rosszul sem.

Most amúgy megint érik egy rövidebbre vágatás, mert megint elkezdett hullani :(.