A barátnőm szeretné leborotválni a derékig érő haját és hatalmas támogatás lenne a számára, ha én is vágnék a saját hosszú hajamból, hogy megmutassam mennyire szeretem őt és támogatom, nekem is érdemes lenne vágnom a saját hajamból? 27L
Nagyon szeretem a barátnőm, már 3 éve vagyunk együtt boldog párkapcsolatban. Persze, olykor vannak nézeteltérések, de ez természetes, minden párkapcsolatban vannak. A barátnőm 25 éves, én 27 vagyok. Az én hajam a fenekemig ér, a barátnőmé a derekáig.
A probléma az, hogy az ő szülei eléggé irányító személyiségek voltak vele szemben és azt sem tudták sokáig elfogadni, hogy a lányuk leszbikus. Ma már elfogadták ezt és most már abba sem szólnak bele, hogyan öltözködjön, kivel járjon, milyen legyen a haja stb...
Számára traumát jelent és rossz emlékeket juttat az eszébe, hogy hosszú a haja. Arra emlékezteti, amikor még a szülei irányították őt és megszabták neki, milyen legyen a külseje. Szeretné ezt elfelejteni örökre és ezért szeretné teljesen leborotválni a haját, hogy szó szerint újrakezdje a dolgokat. Ráadásképpen nem is szeretné majd visszanöveszteni a derékig érő haját, azt mondja szándékosan szeretné majd fiúsan röviden hordani, mindig visszavágni.
A vágás alkalmával én is ott leszek vele végig, mellette. Ezt ő kérte tőlem, mondta hogy mennyire fontos lenne a számára. Megkérdezte tőlem, hogy "Te is szeretnél vágni a te hajadból?", mire azt mondtam neki, hogy "Én szeretem, hogy fenékig érő hajam van, csak egy nagyon picit fogok, hogy felfrissüljön a hajszálak vége!". Azt láttam az arcán és a szemében, hogy erre nagyon elszomorodott, azt mondta "Annyira jólesne nekem, ha te is vágnál sokat a te hajadból, hogy közösen csinálhassuk az újrakezdést, együtt!".
Kiemelte és hangsúlyozta, hogy "Semmit sem várok el tőled!" és hogy "Ez a te hajad!", csak annyit mondott, hogy "Nekem ez nagyon jólesne, ha te is vágnál sokat a te hajadból!". Tény, hogy én szeretem a fenékig érő hosszú hajam, de a barátnőmet még jobban! Habár én azt mondtam neki, hogy "Csak a végéből fogok vágatni egy picit, hogy felfrissüljenek a hajszálak!", titokban azon gondolkodom, hogy a kedvéért én is sokat fogok vágatni a saját hajamból. Lehet, hogy érdemes lenne vállig levágatnom a fenékig érő hajam? Vagy még rövidebbre? Esetleg valami fiúsra, vagy én is borotváljam le teljesen?
A haj levágásának sorrendje kapcsán, azon gondolkodtam hogy melyikünknek kellene előbb levágnia a haját, amikor közösen elmegyünk a fodrászhoz? Lehet, hogy először az enyémet kellene rövidre vágni, hogy ezzel megmutassam a barátnőmnek, mennyire támogatom őt és hogy bátorítsam őt is a vágásra? Természetesen ugye mondanom sem kell, hogy egyértelmű, a levágott hajat mi eladományozzuk, hogy rászoruló, rákos kisgyerekeknek majd parókát tudjanak készíteni belőle. Szeretnénk támogatni őket.
Tudom, hogy mennyire sokat jelentene ez a barátnőmnek! Már nagyon rég óta mondja, hogy mennyire szeretné, hogy közösen, egyszerre vágassunk a hajunkból, mindketten sokat! És én nagyon szeretem a barátnőm, sokkal jobban mint a hosszú hajamat! Lehet, hogy nekem is érdemes lenne sokat vágnom belőle?
Sziasztok!
Elolvastam mindenkinek a kérdésemhez leírt válaszát és mindent átgondoltam ezalatt a hosszú idő alatt. Tejes mértékben igazatok volt abban, hogy attól, hogy a barátnőm szerette volna leborotválni a haját, hogy ő újrakezdhesse a dolgokat, nekem még nem kellett volna hozzányúlnom a saját hajamhoz, pusztán az ő kedvéért, főleg úgy, hogy én pont így szerettem a saját hosszú hajam. Azonban ebben az időszakban, amióta kiírtam a kérdést (augusztus 9) és rengeteget gondolkodtam a dolgon, az én véleményem is teljesen megváltozott.
Azt éreztem, hogy fokozatosan el kezdtem én is kívánni a dolgot és egyre jobban érdekelt a téma. Időközben pedig úgy lettem vele, hogy habár nekem nem kötődik semmi trauma a hosszú hajamhoz, rájöttem hogy mégsem kötődöm hozzá annyira, mint amennyire hittem régen. Úgy kezdtem felfogni a dolgot, hogy ez csak haj és ha levágom ha nem, egyszer úgyis visszanő majd és talán meg is tetszene nekem a rövid haj, ki tudja. Az élet egyébként is a változásról és elengedésről szól.
Abban is teljesen igazatok volt, hogy fölösleges elmenni fodrászhoz, ezt a dolgot mi magunk is meg tudjuk oldani kettesben a barátnőmmel. Beszéltem a fodrász ismerősömmel, akihez mentünk volna a barátnőmmel és kölcsön adta nekem a borotváját. Megmutatta hogyan kell használni és hogy hogyan fogjam össze a barátnőm haját, illetve megbeszéltem vele hogy odaadom neki a leborotvált hajat, amit aztán elajándékozunk, hogy parókát készíthessenek belőle rákos kisgyerekeknek.
A héten én kikértem magamnak szabadságot a munkahelyemen, a barátnőm pedig tegnaptól fogva a hét hátralevő részére. Tegnap találkoztam vele délután és egy csodálatos napunk volt, nagyon jól éreztük magunkat. Este pedig az volt a meglepetésem a számára, hogy leborotváltam neki a haját! Nem tudott róla hogy akkor és úgy fog megtörténni a dolog, de nagyon örült neki és jólesett számára a gesztus. Az egész nagyon romantikus és meghitt volt, nagyon kellemes érzés fogott el engem és őt is. Olyan boldog volt hogy már nagyon rég láttam ennyire vidámnak, teljesen felszabadult és kicserélődött a borotválás után.
Aztán abban a pillanatban, ami nekem és a barátnőmnek is nagyon jólesett, hogy leborotváltam neki, hirtelen jött bennem egy érzés, ami már augusztus 9 óta bennem volt: hogy én is nyitott vagyok a változásra! Leültem a székbe és kértem a barátnőmet, hogy ő is borotválja le az én hajam. Mondta, hogy “Ne miattam tedd meg, hanem magad miatt, csak és kizárólag akkor, ha te vágysz rá!” én pedig azt mondtam, hogy “Nagyon kívánom a dolgot!”. Először picit ijesztő volt és furcsa, féltem hogy megbánom, de utána kellemes és romantikus érzés volt hogy leborotválta az én is hajam is teljesen. Nagyon jó érzés volt, felszabadító, azt éreztem újjászületek. Utána nagyon sokszor átöleltük egymást a barátnőmmel és az este további része is csodálatos volt.
A mai nap az én és a barátnőm leborotvált haját is odaadtam már a fodrász ismerősömnek. Egyáltalán nem bántam meg a dolgot és imádom hogy én is leborotváltam a saját hajam! Nagyon kényelmes és kellemes érzés, tényleg azt érzem, hogy fölösleges volt kötődnöm a hosszú hajhoz. Szabadnak érzem magam és imádom a barátnőm is! És nem a barátnőmért, az ő kedvéért lett leborotválva az én hajam is, hanem önmagam miatt, mert nyitott lettem a változásra. A barátnőm nem fogja visszanöveszteni a haját és megbeszéltük, hogy folyamatosan visszavágom majd neki mindig a haját, én egyenlőre nem tudom, hogy visszanövesztem-e a sajátomat. Lehet, hogy én is röviden fogom hordani és hagyom, hogy a barátnőm mindig visszavágja nekem, de az is lehet hogy én majd megnövesztem mondjuk olyan vállig érőre. Ez még a jövő zenéje.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!