Miért kéne használnom a html5-ös tag-eket?

Mert más a jelentése, és 20 div -et változatossá teszi.

jobban látszik, mettől meddig tart blokk, és mi tartozik bele.

Plusz vannak speciálisak, amik segítenek a keresőoptimalizálásban is.

Nem kell használni, de igencsak érdemes. Egy HTML oldalnak általában vannak jól elkülönített részei. Divekkel is be lehet állítani id-kat, osztályokat, de ezek elnevezése esetleges, néha a programozó hibájából nem egyértelmű a jelentése, ne ajd' isten még keveri is a magyar és angol elnevezéseket is. A kereső sem tudja megkülönböztetni, hogy ez a szöveg itt most valami fő tartalmi lényeg, vagy valami láblécben szereplő kevésbé jelentős rész.

De modellezzük le egy honlapon:

<div id="head">

<h1>…</h1>

<div id="gombok">

</div>

</div>

<div>

<div class="reklam">

</div>

<div class="tartalom">

</div>

<div class="tartalom">

</div>

</div>

<div id="menu">

<div class="keret">

</div>

<div class="keret">

</div>

</div>

<div id="also">

</div>

Osztályokkal, id-kel megtűzdelt divekbe csomagolt divek, divekkel megtömve. De most a sok <div> és </div> közül most ki kivel van? Egyáltalán mi az a „gombok”, meg a „keret”. meg a „menu”. Van ezen az oldalon oldalsáv? Ha igen, akkor mennyi idő megtalálni a nyitó tag-et, aztán a hozzá tartozó záró tag-et, ha még ezen csontvázon belül még vannak egyéb div-ek is egymásba ágyazgatva? Mennyire kezelhető egy ilyen kód: [link] ?

Mennyivel szebb, átláthatóbb, érthetőbb így?

<header>

<h1>…</h1>

<nav>

</nav>

</header>

<main>

<section class="reklam">

</section>

<article>

</article>

<article>

</article>

</main>

<aside>

<section>

</section>

<section>

</section>

</aside>

<footer>

</footer>

Nincsenek behúzások, de még így is követhető. Mindjárt látható, hogy van egy fejléce az oldalnak, abban van valami navigáció. Van egy fő tartalmi rész, amiben van egy reklám, amit cikkek, bejegyzések, vagy valami hasonlók követnek. Van valami oldalsáv is, ami több részletből áll. Aztán van egy lábléc. Ki kell törölni az oldalsávot? Eléggé könnyű megtalálni, hogy hol kezdődik és végződik.