Mik a nyílt forráskódú programok hátrányai?

"Sem a Netscape sem az Explorer nem volt soha fizetős. "

Mondom én, hogy tájékozatlan vagy.

Mindkettő pénzbe került. Kb. 20 000 HUF volt az áruk. Az explorer ma is pénzbe kerül, csak akkor fizeted ki, amikor megveszed a windowst, amelynek része.

"Egyébként azt értsd meg, hogy:

1. A nyilt forrású program nem feltétlen jelenti azt, hogy ingyenes!"

Ugyan már! A nyílt forrású programok zöme nem ilyen. Amelyik meg mégis, az is nevetséges, mert a tolvajokat ez nem hatja meg, sőt, szinte büntetőjogi kockázat nélkül lophatnak.

"Igen, csakhogy a zenék és különösen a filmek létrehozása hatalmas költségbe kerül, így joggal elvárható, hogy pénzt kérnek értük. Ellenben sok nyilt forrású programnál az egyetlen költség a befektetett idő."

Hiszed te! A zenék nagy részének esetében is csak az idő a befektetett költség. Ettől függetlenül, lopják ezeket is.

"Ha valaki létrehoz valamilyen szellemi terméket (legyen az film, zene, könyv vagy épp szoftver), mint szerző eldöntheti, hogy kér-e érte pénzt vagy sem."

Hogyne, de csak nem sikerült megértened, hogy a szabad szoftver közösség árt a piac többi szereplőjének, ahogy ártana neked is az, ha te egy zenész lennél és olyan piacon kellene a zenédből megélni, ahol mások ingyen adnák a produktumaikat.

Régebben úgy nézett ki a dolog, hogy voltak a drága szoftverek, amelyeket a cégek is csak nehezen tudtak megvásárolni, majd voltak az olcsóbbak, még olcsóbbak, általában az áruk meg is határozta a tudásukat, a minőségüket.

Aki nem akart photoshopot venni drágán, mert nem használta ki, az vehetett olcsóbb képszerkesztőt fillérekért. Akinek arra sem telt, az használta a paint-et.

Ma már viszont szinte az összes desktop progi ingyen van és ez nem feltétlenül jó.

Miért? Mert akadálya a minőségi fejlesztésnek. Így születnek a bloatware-ek.

A linux pedig nem lenne kevésbé elterjedt, ha nem volna ingyenes. Ha lenne mondjuk 1 USD az ára, akkor is megvennék, a fejlesztőknek jutna bevétel még úgy is, ha a linuxok 60 %-át továbbra is lopnák. De ha lenne bevétel, akkkor lehetne elvárás is a fejlesztők irányában, tehát, a linux ma sokkal jobb lehetne, mint amilyen.

"Netscape went public on Aug. 9, 1995, just over a year after its founding, and only eight months after releasing the first version of its groundbreaking Web browser. Shares were offered at $28 apiece before Netscape's IPO. At the opening bell, the price shot up, and by the end of August 9, Netscape closed at $58.25 after reaching as high as $74.75 during the day. This meteoric rise valued the 16-month-old company at nearly $3 billion. Netscape had yet to make a dime in profit."

"A Spyglass Mosaic nem volt népszerű, de 1995-ben a Microsoft megvásárolta a licencét. A megállapodás alapján a cég negyedéves díjat és a programból származó bevétel egy részét fizette a fejlesztőknek. A böngészőt továbbfejlesztették, és átnevezték Internet Explorerre."

"Éppen az van, hogy más kertje van felásva, ingyen!"

Igen, sőt, egy másik ember ugyanoda gyümölcsöt is ültet, pusztán hobbiból. Megint más leszedi és megeszi, megint más eladja a piacon, és jól megél belőle. Tiszta kommunizmus! És te erre azt mondod, hogy ez korlátozza a versenyt. Ami nem igaz, ugyanis te is leszedheted a gyümölcsöt (vagy termeszthetsz magadnak), és árulhatod pénzért. Ha olyan többletértéket adsz mellé, ami a vevő is értékesnek tart, akkor meg fogja fizetni, ha nem, akkor nem. Ilyen egyszerű.

A piac törvényei szerint az, hogy az eladók egymás alá licitálnak, növeli a termékek minőségét. Ennélfogva, ha valaki ingyenes termékkel száll be a versenybe, az arra kell, hogy sarkallja a többi fejlesztőt, hogy jobb szoftvereket készítsenek. Mert ha a jó szoftver ingyenes, akkor a vevő csak annál jobb szoftverért fog fizetni. Ez most le van egyszerűsítve, a valóság azért ennél komplexebb, de az alapelv áll. Pont, ez teremt valós versenyhelyzetet.

Értem, hogy neked az a problémád, hogy dolgozni kell a szoftveren, és nem lehet azt csinálni, hogy egyszer megírod, kiadod a shareware-t, és onnantól fogva megélsz seggvakarásból.

"Régen nem volt ingyenes szoftver..." - egyébként még régebben CSAK ingyen szoftver létezett, a '60/'70-es években. Azok az intézmények, akik akkoriban számítógéppel rendelkeztek, teljesen ingyen adták az szoftvert és a know-howt. Egy évtizeddel később lett divat az, hogy pénzt kezdtek kérni a szoftverért, erre válaszul alakult meg a free software mozgalom.

------

"Aki nem akart photoshopot venni drágán, mert nem használta ki, az vehetett olcsóbb képszerkesztőt fillérekért. Akinek arra sem telt, az használta a paint-et."

Igen, és erre meg jön mondjuk egy Gimp, ami tökingyenes, és a tudása valahol a PS és a paint között van, háromnegyedúton a PS felé. Így már senki nem fog fizetni egy Gimp-szintű programért, hisz van ingyen is. Innentől egy lehetőség van, hogy csinálsz egy olyan programot, ami tudja azt, amit a Gimp, csak valamiben jobb. Így születik egy szoftver, ami jobb, mint a Gimp - ez pedig pont, hogy növeli a versenyt, és végső soron jó a felhasználónak. Neked, fejlesztőnek lehet, hogy nem olyan jó, hisz nem fogsz tudni megélni a kis shareware vackodból, de hát ez egy ilyen világ. Aki alkalmazkodik, az nyer, a többi veszít.

A profik úgy is megveszik a PS-t, mert tud olyasmit, amit más nem. Ha egyszer a Gimp esetleg eléri a PS szintjét, akkor a PS-nek jobb szoftverré kell válnia ahhoz, hogy továbbra is vegyék.

Teszem hozzá, ha akarod, forkolhatod a Gimp-et, továbbfejlesztheted, és árusíthatod. Így már van egy jó alapod, és megspóroltál több száz óra fejlesztési időt, innentől sokkal könnyebb egy jobb alternatívát fejleszteni.

------

"Ma már viszont szinte az összes desktop progi ingyen van és ez nem feltétlenül jó.

Miért? Mert akadálya a minőségi fejlesztésnek. Így születnek a bloatware-ek."

A felhasználók többségét nem zavarja, hogy az a program bloatware, ha annyira zavarná, akkor nem használná. Ennélfogva a bloatware-séget a piac nem tekinti különösebb negatívumnak, magyarul senkit nem érdekel, hogy bloatware, ha használható.

"Mindkettő pénzbe került. Kb. 20 000 HUF volt az áruk. Az explorer ma is pénzbe kerül, csak akkor fizeted ki, amikor megveszed a windowst, amelynek része."

Az Internet Explorer nem volt része pl a Windows 95-nek, sem a 3.1-nek. Ezekre ingyenesen lehetett letölteni utólag!

"Miért? Mert akadálya a minőségi fejlesztésnek. Így születnek a bloatware-ek."

Nem! A bloatware-ek annak az eredményei, hogy bizonyos cégek mindenképpen új programverziót akarnak kiadni, akkor is, ha nincs benne érdemi újdonság. Így inkább beletesznek valamit,

amit az emberek 90%-a sosem fog használni.

De akkor most képzelj el egy világot, ahol MINDEN egyes kódért, programért fizetni kellene. Bemutatom egy felhasználó és egy programozó szemszögéből:

Felhasználó:

Vettél egy számítógépet 100 ezer forintért. Kell rá egy oprendszer, az 30 ezer. De kellenek driverek, hogy minden működjön, azok is belekerülnek 5000 forintba. De szeretnél netezni, így kell egy böngésző, az mondjuk 4000, filmet is akarsz nézni, zenét hallgatni, a lejátszó program 5000 forint. Levelezőprogram is kell az emailhez, az még 4000. Vannnak PDF doksik a neten, azok olvasásához is kell program, az még 2000. Dokumentumokat és táblázatokat is akarsz szerkeszteni, az office csomag még 20 ezer. Szeretnél beszélgetni a családtagokkal, a Skype még 3000 forint. Szeretnéd megszerkeszteni a cicás képeidet, egy képszerkesztő még 5000. Vírusirtó is kell, az még 10000. Mivel nem akarod az adataidat elveszteni, így a felhőbe töltöd, az ahhoz való program még 2000. Ha DVD-t is akarsz írni, akkor még 4000 forint. Összességében többe került a szoftver, mint a hardver és akkor még játékot nem is vettél, meg semmi drágább programot.

Programozó:

Akarsz írni egy számlázó és készletnyilvántartó programot, természetesen azért, hogy eladd. Először is kell egy fejlesztőkörnyezet, az pénz. Ugye az adatok tárolásához kell egy adatbázis. De az ezt kezelő modul pénzbe kerül. A számlákat nyomtatni kell, a nyomtatóra reportot generáló kód újabb kiadás. De az ügyfél rá akarja tenni a logóját a számlára, az pedig PNG-ben vagy JPG-ben van, így ezt be kell olvasnod, amihez újabb kódot veszel meg. De exportálni is akarja a felhasználó a számlát, így a PDF export modult is meg kell venned. És kellhet még: ZIP tömörítő, titkosító algoritmus, NAV kapcsolódás, WEB API, XML kezelő, stb... stb. Rengeteg pénzt el lehetne költeni ilyesmire, vagy megírhatod magandak, sok-sok idő alatt. A folyománya az lenne, hogy drágábban kell adnod a programot és/vagy lassabban készülne el.

A felhasználónak sokkal többet kellene szoftverre költeni, így kevesebben vennének számítógépet. A szoftverfejlesztőknek sok külső kódot kellene licencelniük, ami miatt drágábbak lennének a programok, ergo a felhasználók méginkább ki lennének téve ennek, kevesebb gépet vennének. Ha lecsökken a kereslet, a hardver drágább lesz. Öngerjesztő folyamat. Összességében ugyanott lennénk, mint a 70-es években: drága a hardver, drága a szoftver és csak kevesen engedhetik meg maguknak a számítógépet. A fejlődés lassú lenne.

A szabadszoftverek sok esetben könnyebben használhatók, gyorsabbak, szebbek, mint a fizetősek. Ha ez a fizetős szofverek fejlesztőinek nem tetszik: nosza, javítsanak a minőségen.

Pl. a Chrome százszor jobb, mint az Explorer vagy az Edge. Windows Media Player-t senki nem használ, de VLC-t nagyon sokan, mert sokkal jobb. Paint-el csak csip-csup dolgokat lehet megcsinálni, de egy Krita vagy GIMP sokkal jobb.