A középiskolákban ahol programozást tanítanak, mért tart 4 évig az emelt informatika érettségire a felkészítés?

Vajon az orvosi egyetemre miért csak érettségi után lehet jelentkezni, és miért nem lehet óvoda után egyből?

A párhuzam ugyan kisarkított, de rávilágít az okokra. Egy egyetemi programtervező matematikus szakra eleve olyan emberek járnak, akiket (nagy valószínűséggel) érdekel a programozás, sőt, legtöbbjük már az alapokkal réges rég tisztában van. Míg egy középiskolában egyáltalán nem biztos, hogy mindenki programozó akar lenni, aki emelt szintű infó érettségit tesz. Sőt, nem is biztos, hogy mindegyikük informatikai pályán akar maradni. Rengetegen vannak, akik informatikai szakközépbe (vagy szakgimnáziumba, a fene tudja most épp hogy hívják) járnak, de mondjuk csak azért, mert ez fú, de trendi, és 8.-osként, amikor még lövésük sem volt, hogy mi az a programozás, még vonzóbb volt a pálya. Vagy lehet, hogy épp érdekli az informatika, de nem a programozás, hanem a gazdasági informatika, a rendszerinformatika, a CAD, vagy akármi más.

Illetve azt se felejtsük el, hogy másak az életkori sajátosságok. Egy 14 és egy 18-20 éves között rengeteg különbség van.

(Zárójelesen jegyezném meg: azért megnézném azt a szuper elit csoportot, amelyik nulláról, 2 hónap alatt, heti 1 órával számolva - az összesen 8 tanóra - eljut egy izmos emeltérettségi-szintre. Én csak egy ZS-kategóriás tanárképzőbe jártam ugyan, de heti 2×3 óra programozás mellett fél év alatt jutottunk el arra a szintre, ami már elég lenne a mostani emelt érettségihez. Szóval azért némi költői túlzást felfedezni vélek a kérdésben...)

Középiskolában az a legfontosabb, hogy mindenki eljusson ugyanarra a szintre. Egyetemen sokkal többen maradnak le a tananyaggal.

Ami hasznos lenne, az a szakkör, tehetséggondozás. Mivel ide tényleg az jár akit nagyon érdekel, itt lehet gyorsan haladni, versenyekre felkészülni.

Azonban erre sajnos a legtöbb iskolában pénz, idő, megfelelő tanerő sincs, de a jó középiskolás verseny is kevés.